Házi Balázs et al. (szerk.): „Ma demokráciát, holnap szocializmust”. A diktatúra kiépülése és működése 1944-1956 (Budapest, 2022)
Az Ideiglenes Nemzeti Kormány megalakulása és tevékenysége
egyezmény nagy mértékben korlátozta az ország szuverenitását, így az Ideiglenes Kormány és az Ideiglenes Nemzetgyűlés mozgásterét. Emellett területi veszteséget is eredményezett, mivel 2. pontja értelmében – amit az Ideiglenes Nemzeti Kormány 526/1945. sz. rendeletével március 17-ei hatállyal erősített meg – érvénytelennek nyilvánította az 1938. évi első, ill. 1940. évi második bécsi döntést, melyek alapján Magyarország területeket kapott vissza Csehszlovákiától és Romániától. További fontos következménye volt a fegyverszünetnek, hogy Magyarországon is létrehozták a Szövetséges Ellenőrző Bizottságot. A kezdetben Vorosilov, majd Szviridov vezette szovjet, angol és amerikai tisztviselőkből álló szerv hivatalosan a fegyverszüneti tárgyalásokon aláírtak betartását ellenőrizte, de valójában ez a szerv volt az ország tényleges irányítója, amelynek jelenlétében nem működhetett függetlenül az Ideiglenes Kormány sem. 6 A SZEB megalakulását és a fegyverszünet aláírását követően az immár megszállóként itt tartózkodó 1-1,5 millió főt kitevő szovjet katona és tisztviselő ellátása a magyar állam feladata lett.7 A Vörös Hadsereg katonái emellett sokszor erőszakkal vitték el az állatokat, a gabonát, leszerelték a gyárakat, és „malenkij robot” címén a férfiak munkaerejét is igénybe vették. Ebből az ígéret szerinti néhány napig tartó „kis munkából” gyakran évekre szóló hadifogság lett. Hasonlóképpen kerültek ki a Szovjetunióba évekre egy 1944 decemberi szovjet parancs értelmében a német nemzetiségű civil férfiak és nők is, akiket mint háborús bűnösöket tömegesen hurcoltak el.8 Mindezek következtében a 650-700 ezer hadifogoly katona mellett a szovjetek 260-315 ezer polgári lakost is elhurcoltak Magyarországról.9 Tovább szállításuk előtt mindannyiukat az 1944 októbere és 1945 júniusa között hazánk 47 településén létesített 56 hadifogolytábor egyikében tartották fogva.10 Innen a hadi fogoly katonák és a civil malenkij robotra elhurcoltak a GUPVI, míg a Szovjetunóban elítéltek a GULAG táborrendszerébe kerültek. Összlétszámuk a nemrég átadott 681 955 karton11 alapján biztosan meghaladhatta a 700 ezer főt, s a legújabb kutatások szerint az egymilliót is elérhette. 12 Az Ideiglenes Kormány a fegyverszünet megkötésén túl saját programmal is rendelkezett, amit december 22-ei megalakulását követően nyilatkozatként jelentetett meg a sajtóban. Ebben közzétették, hogy „hatályon kívül helyezi az összes népellenes törvényeket és rendeleteket, valamint a zsidók elleni barbár rendelkezéseket. Biztosítja a demokratikus szabadságjogokat: a sajtó, gyülekezési és egyesülési szabadságot, az általános, egyenlő, titkos választójogot, a teljes vallásszabadságot. Az ideiglenes Nemzeti Kormány feloszlatja az összes nyilas és egyéb népellenes szervezeteket. Kiküszöböli a közéletből, a kultúrából, a sajtóból, az iskolából a náci-mételyt, a faji és nemzeti gyűlöletet. Megtisztítja az állami szerveket a nyilasoktól és egyéb nácibérencektől, felelősségre vonja a hazaárulókat. Demokratikus alapra fekteti a közigazgatást, visszaállítja a községek, városok és megyék önkormányzatát.” Mindezek mellett azt is kimondták, hogy új hadsereget szerveznek és végrehajtják a földreformot, valamint felszólították az egész magyar népet arra, hogy „legmesszebbmenő áldozatkészséggel vegye ki részét a német elnyomók elleni szabadságharcból.” 13 Az Ideiglenes Kormány kezdetben Debrecenben működött, csak 1945. április 11-én költözhetett Budapestre. Tevékenysége a fent ismertetett célkitűzések megvalósítására irányult, közel egy év alatt összesen 367 kormányrendeletet alkotott, melyeket az országgyűlés összehívásáig a Politikai Bizottságnak kellett bemutatnia.14 Többek között rendeletet adott ki a közigazgatás újjászervezéséről január 4-én, aminek értelmében fel 24 1944 1948 1946 1945 1949 1947 „Ma demokráciát, holnap szocializmust” 1944
