Házi Balázs et al. (szerk.): „Ma demokráciát, holnap szocializmust”. A diktatúra kiépülése és működése 1944-1956 (Budapest, 2022)
Gazdasági együttműködés a keleti blokkban: a KGST
főtitkára, Sztálin fogadta a küldöttségeket, továbbá két dologgal egészítette ki a konferencián elhangzottakat: 1. a szervezet neve Kölcsönös Gazdaság Segítség Tanácsa, 2. a KGST legyen nyitott, vagyis bizonyos feltételek mellett bármely ország csatlakozhasson a szervezethez. Utóbbi mutatja, hogy Sztálin egy Európa uralá sáért folyó gazdasági harcra számított, melyben a KGST fölényét a nyersanyag-, energia- és élelmiszerpotenciálja biztosítja. A nyugat-európai gazdasági befolyás növelésének és az USA kiszorításának szándéka mindvégig aktuális gazdaságpolitikai kérdés maradt a Szovjetunió számára. 4 Az MDP KV előtt Gerő Ernő, a moszkvai magyar delegáció tagja 1949. január 12-én számolt be a KGST-ről.5 A PB 1949. január 20-i ülésén a Bizottság úgy döntött, hogy a Tanácsba Gerő Ernőt és Háy Lászlót, a KGST Irodába Friss Istvánt küldi.6 A KGST megalakulásáról a szovjet sajtó elsőízben a Pravda 1949. január 25-i számában számolt be. Ugyanezen a napon a Magyar Nemzet és a Szabad Szó is címlapon közölte a tanács létrehozá sáról szóló híreket, utóbbi kiegészítve azzal, hogy „[...] Az értekezlet továbbá megállapította, hogy az Amerikai Egyesült Államok, Anglia és néhány más nyugat-európai ország kormánya lényegében bojkottálja a kereskedelmi kapcsolatokat a népi demokráciák országaival A DISZ megalakulása alkalmából tartott nagygyűlés a Kossuth Lajos téren 1950-ben. A dísztribünön Kádár János és Farkas Mihály. Fortepan / Magyar Rendőr, 67628 209 1952 1950 1955 1953 1951 1956
