Házi Balázs et al. (szerk.): „Ma demokráciát, holnap szocializmust”. A diktatúra kiépülése és működése 1944-1956 (Budapest, 2022)
Első lépés az új államhatalom felé: az Ideiglenes Nemzetgyűlés
A nemzetgyűlés még aznap létrehozta a 23 tagú Politikai Bizottságot, melynek tagjai a nemzetgyűléshez hasonlóan a különböző pártokból vegyesen kerültek ki: öten a Független Kisgazda- és Földmunkás Polgári Párt, négyen-négyen a Magyar Kommunista Párt és a Magyarországi Szociáldemokrata Párt, hárman a Nemzeti Paraszt Párt, ketten a Polgári Demokrata Párt tagjai voltak, öten pedig pártonkívüliek. Így ez a testület a Debrecenben összegyűlt képviselők 10 %-ából jött létre, de pártmegoszlása közelebb állt a kormányéhoz, mint a csonka nemzetgyűléséhez.11 Jogköre kiterjedt a kormány ellenőr zésére, átalakítására és parlamenti szakbizottságok létrehozására is. Így 1945 májusa és szeptembere között öt bizottságot hoztak létre: alkotmányjogi, gazdasági, mandátumvizsgáló, mentelmi és véderőbizottságot. Mindezek alapján ez a testület „kis nemzetgyűlésként” definiálta önmagát, s a háborús helyzet eredményezte kényszerből a hónapokig össze nem hívott parlament törvényhozói feladatait látta el. 12 Ősszel azonban módosult létszáma és összetétele is. Ekkortól 31 tagból állt, melybe hat képviselőt küldhetett a kisgazda, a kommunista és a szociáldemokrata párt, hármat a polgári demokraták és a parasztpárt, két főt a szakszervezetek és ötöt a pártonkívüliek. Valamint ekkor már a pártok legprominensebb tagjaikat delegálták ide, mivel itt születtek a fontos döntések. 13 A nemzetgyűlés decemberi, két napos ülésének két fontos eredménye volt. Az egyik, hogy a Politikai Bizottság közreműködésével megválasztották az Ideiglenes Kormányt, dálnoki Miklós Béla vezeté sével, a másik pedig az, hogy felhatalmazták a béketárgyalásokra. Így az ott tartózkodó miniszterek 1945. január 20-án aláírhatták a fegyverszünetet Moszkvában. Fontos alkotmányjogi kérdésként merült fel Magyarország államformája, ami egyelőre továbbra is király nélküli királyság maradt. Az államfői hatalmat átmenetileg az 1945. január 26-án felállított Lőcsei Zsedényi Béla (1894–1955) Jogászprofesszor, államférfi. Középiskolai tanulmányait Nagyszebenben, majd Máramarosszigeten végezte. Budapesten jogi és államtudományi doktorátust szerzett. Az első világháború alatt az olasz fronton szolgált, katonai szolgálatáért számos kitüntetést szerzett. 1919-től internálásáig Komárom főjegyzője. 1924-ben települt Magyarországra. A miskolci evangélikus jogakadémia tanára (1925–1944), a Tiszai Evangélikus Egyházkerület világi főjegyzője és az evangélikus zsinat tagja. 1929-től Miskolc város törvényhatósági bizottságának (Független Demokrata Párt képviselőjeként), majd a Magyar Külügyi Tanács tagja. 1939-től, az újság betiltásáig az ellenzéki Felsőmagyarországi Reggeli Hírlap főszerkesztője.1944-ben ügyvédi irodát nyitott Budapesten. Magyarország német megszállását követően bujkálni kényszerült, a nyilasok 1944. október 17-én elfogták, internálták, ahonnan szerencsésen megszökött. 1944 decemberében az Ideiglenes Nemzetgyűlés tagjává, később elnökévé választják, 1945-ben a Nemzeti Főtanács elnöke. Részt vett a Magyar Függetlenségi Párt megalapításában, melynek színeiben indult az 1947-es választásokon. Parlamenti mandátumát 1947. novemberében megsemmisítették, ezt követően ügyvédként praktizált. 1950-ben koholt vádak alapján letartóztatták, majd életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték. A gyűjtőfogházban hunyt el 1955-ben. A 301-es parcellában titokban temették el. 1963-ban rehabilitálták, 1990-ben temették újra. 19 1952 1950 1955 1953 1951 1956
