Házi Balázs et al. (szerk.): „Ma demokráciát, holnap szocializmust”. A diktatúra kiépülése és működése 1944-1956 (Budapest, 2022)
Az agrártársadalom megfélemlítése: kuláküldözés
A földosztással felszámolt nagybirtok, az államosításokkal megszüntetett magántőke, a politikai ellenfelek felszalámizása, az egyházak ellehetetlenítése után a kapitalizmus utolsó maradványának is nevezett, kuláknak bélyegzett gazdák számítottak a rendszer legfőbb ellenségeinek. A kulák szó az orosz nyelvből ered, jelentése ököl, amelyet a Szovjetunióban már az 1920-as években alkalmaztak a nagygazdák megkülönböztetésére.1 Magyarországon a kommunista diktatúra első éveitől használták ugyan a megjelölést, de ekkor még igen gyakori volt a „nagygazda” vagy a „zsírosparaszt” elnevezés is.2 Jóllehet az 1950-es évek első felében fennmaradtak ezek a formák is, egyre inkább a megbélyegzettséget sokkal markánsabban magában hordozó kulák megnevezés vált bevetté. A paraszti társadalmon belül ennek a gazdaelitnek is nevezhető csoportnak a tagjai rendelkeztek a legnagyobb önálló birtokkal, sőt földjeik műveléséhez olykor még bérmunkást is foglalkoztattak. A szovjet mintájú gazdasági modellnek megfelelően az agráriumban elérendő legfőbb célnak a kollektivizálás mind teljesebb körű megvalósítását tekintették. Ez együtt járt a magántulajdon fokozatos felszámolásával, az egyéni gazdaságok ellehetetlenítésével. Ennek a politikának a jegyében a kuláknak minősített gazdákat egyre nagyobb mértékű kötelezettségekkel terhelték. Ebben a helyi társadalmak életére is meghatározó befolyással bíró gazdaelitben látta a pártállam a szocializmus építésének, a kollektivizálás megvalósításának legfőbb gátját, ezért már a párt létrejöttekor a programnyilatkozatban egyértelműen állást foglaltak a kizsákmányolóknak nevezett kulákok korlátozására vonatkozóan: „A további feladat: fokozottan védeni a dolgozó parasztságot a falu kizsákmányoló elemeivel szemben is, a kizsákmányolók korlátozásával, terjeszkedésük meggátlásával.” 3 A korlátozó politika első fontos lépéseinek bevezetésére már 1948 nyarán sor került, a földadásvétel szabad forgalmát akadályozó,4 illetve a mezőgazdasági ingat lanok haszonbérletéről szóló intézkedések augusztus végén láttak napvilágot.5 A kormányrendelet a föld bérlet felső határát 25 kataszteri holdban (kh) maximalizálta. Ennek lényege abban állt, hogy ha a bérlő saját tulajdona és bérleménye a 40 kh-at együttesen meghaladta, akkor az e feletti bérleteket ki lehetett sajátítani. A rendelkezések másik köre a munkaeszközök kisajátításához kapcsolódott. A mintegy 7000 traktor és 13 000 cséplőgép elvételére irányuló kormányrendelet végül november 26-án jelent meg. 6 Mindezek ellenére Rákosi Mátyás a Központi Vezetőség (KV) 1949. márciusi beszédében azt mondta, „hogy az eddigi korlátozás meg se kottyant a kulákoknak”, sőt mint fogalmazott, csak tovább gazdagszanak. Az ismertté vált krumplis hasonlattal élve érzékeltette, miért is kell a pártállamnak a dolgozó parasztságot védelmeznie, míg a kuláksággal szemben minden lehető eszközzel Az agrártársadalom megfélemlítése: kuláküldözés 1948– 152 1944 1948 1946 1945 1949 1947 „Ma demokráciát, holnap szocializmust” 1948
