Házi Balázs et al. (szerk.): „Ma demokráciát, holnap szocializmust”. A diktatúra kiépülése és működése 1944-1956 (Budapest, 2022)
Az agrártársadalom megfélemlítése: kuláküldözés
fellépnie: „Ugyanazzal a törvényszerűséggel, amellyel a nagy krumpli felül kerül és a kicsi alul, ha a zsákot rázzuk, a dolgozó parasztság és kulákság közti szabad versenyben feltétlenül a kulák győz és a dolgozó paraszt marad alul.” 7 Ennek a korlátozó politikának szerves része volt az adóztatás is. A kuláknak minősített gazdák hátrányos megkülönböztetése már a beszolgáltatási kötelezettségek kiszabásánál megtörtént, hiszen a progresszivitásra hivatkozva minél nagyobb birtokkal rendelkezett valaki, annál nagyobb szorzókulcsot alkalmaztak a beadandó mennyiség meghatározásánál. 8 Az 1948. június 27-én megjelent 7090/1948. számú kormányrendelettel viszont újabb teher nehezedett azokra a gazdákra, akiknek 15 kh nagyobb olyan birtoka volt, amelynek kataszteri tiszta jövedelme meghaladta a 150 aranykoronát (ak), őket ugyanis mezőgazdaság-fejlesztési járulék fizetésére kötelezték. A jelzett birtokkategória magában foglalta ugyanakkor azoknak a középparasztoknak a nagy részét is, akiket a pártállam meg kívánt nyerni a kollektív gazdálkodásnak, ezért a valójában már kezdetektől kulákadóként is emlegetett mezőgazdaságfejlesztési járulékra kötelezetteknél megemelték az adóalap mértékét. Az 1949-ben módosított rendelet értelmében így már csak olyan birtok után kellett járulékot fizetni, amelynek területe a 25 153 1952 1950 1955 1953 1951 1956 Terménybeszolgáltatás. 1953. Fortepan / Balla Zoltán, 220083
