Házi Balázs et al. (szerk.): „Ma demokráciát, holnap szocializmust”. A diktatúra kiépülése és működése 1944-1956 (Budapest, 2022)
Erőltetett nehézipari fejlesztés, a Dunai Vasmű
január második felében tűzte újra napirendre a témát, az OT pedig a PB 1949. január 20-i határozata szellemében látott munkához. A kidolgozott tervet az MDP PB 1949. április 1-jei, illetve az MDP Központi Vezetőségének (KV) 1949. április 2-i ülésén megszavazták, de a hidegháborús helyzet, a háborús készülődés miatt változtatásokat tartottak szükségesnek. Emiatt 1949. június 1-jén az MDP Titkársága napirendre tűzte az ötéves tervet. A munkálatok viszont nem haladtak, mert az OT élén álló Vas Zoltán kulcskérdé seket illetően vitában állt a gazdaságpolitikát legmagasabb szinten kezében tartó Gerő Ernővel. Az MDP KV Államgazdasági Bizottsága végül 1949. október 25-én adta áldását az elkészült tervekre, amelyet a PB november 10-én, majd ezt követően még két alkalommal (1949. november 24-én és december 2-án) tárgyalt, mielőtt formális jóváhagyásra a Parlamentnek megküldte volna. Az Országgyűlés végül az 1949. december 10-i ülésén elfogadta a beterjesztett dokumentumot, így 1949. évi XXV. törvényként megszületett az első ötéves terv. A törvény elfogadása előtti újabb és újabb tárgyalásokon a még erőltetettebb iparosítás irányába srófoltak az előirányzatokon. Az 50,9 milliárd forintos főösszegen belül így a korábbi 20,3 milliárd helyett a törvényben már 21,3 milliárd szerepelt az ipar számára megítélt összegként. A törvény így lett az „agrár-ipari országból ipari-agrár országgá” közkeletűvé vált jelszó letéteményesévé. Meg kell azonban azt is jegyezni, hogy a tervtörvény csak laza gazdaságpolitikai keretként funkcionált, hiszen azt az aktuális fejlesztési prioritásoknak megfelelően az éves tervek töltötték meg tartalommal. 6 A tervtörvény kiemelte, hogy az elmaradott mezőgazdasági jellegű vidékeken (a Tiszántúlt, a Duna–Tiszaközét és a Dunántúl iparban szegény megyéit sorolták ide) gyárak, üzemek fognak épülni, a nagy-budapesti mellett pedig két új iparvidék, a borsodi és a pécs– mohácsi létrehozását irányozta elő. Több nagyszabású beruházás is indult, mint a Borsodi Vegyi Kombinát, a komlói szénbányák, de az első ötéves terv legfőbb szimbólumává kétségkívül a Dunai Vasmű vált. A Gazdaságpolitikai Bizottság 1948. november végén tárgyalt először az 1949. évben építendő új ipari létesítményekről, a vasmű telepítési helyének 137 1952 1950 1955 1953 1951 1956 Vas Zoltán. MTI Fotó/Magyar Fotó: Várkonyi László
