Házi Balázs et al. (szerk.): „Ma demokráciát, holnap szocializmust”. A diktatúra kiépülése és működése 1944-1956 (Budapest, 2022)
Erőltetett nehézipari fejlesztés, a Dunai Vasmű
A második világháborút követően a magyar ipar szerkezetét átalakították, a magánszektort államosították, és a Szovjetunióban már az 1930-as évektől alkalmazott gazdaságpolitikát vették át, amely a döntő hangsúlyt az erőltetett iparosításra helyezte. A gazdaság irányításának alapját az érvényben lévő terv képezte, amely nem egyszerűen célkitűzés, hanem szigorú utasítás volt. Az Országos Tervhivatal (OT) által meghatározott tervszámokat ugyanis a hierarchiában lefelé haladva egyre részletesebben fejtették ki, és a felettes szervek azt utasítás formájában továbbították az alárendeltjeiknek. Ez egyben azt is jelentette, hogy az irányító szervek feleltek az alájuk tartozók tervteljesítéséért. 1 A tervciklusok jellemzően öt évre előre szabták meg a gazdaság irányvonalát, legelőször ugyanakkor, Magyarország újjáépítésének célkitűzésével 1947. augusztus 1-jével indult el a hároméves terv, amely a háború előtti szintre kívánta hozni a magyar gazdaságot. A helyreállítás során végrehajtott beruházásoknak már több mint egyharmada az iparra jutott, az újjáépítés pedig alapvetően nehézipar-centrikusan zajlott. Az 1949. december 31-én lezárult terv értékelőjében azt is hangsúlyozták, hogy az elvégzett feladatok már az első ötéves terv előfeltételeit teremtették meg. 2 Az ötéves terv előkészítő munkái már 1947 őszén elkezdődtek. A Magyar Kommunista Párt (MKP) a politikai és gazdasági irányváltásra készülve három munkabizottságot hozott létre, amelyek egyike – Gerő Ernő, Vas Zoltán, Berei Andor, Friss István és Donáth Ferenc részvételével – a párt gazdaságpolitikai elképzeléseinek kidolgozását kapta megbízásként. 3 A készülő tervre nézve beszédes volt az a javaslat, amely már ekkor – a várható feladatokra tekintettel – az Iparügyi Minisztérium kettéosztását szorgalmazta Nehéz-, illetve Könnyűipari Minisztériumra (erre végül 1949-ben került sor). A gazdaságpolitikai irányelveket 1948. február 12-én véglegesítették, amelyek kimondták, hogy „a magyar nemzetgazdaság [...] fokozatosan a szocialista termelőviszonyok megvalósítása felé fejlődik”. 4 Az 1948. június 12–14-ei egyesülési kongresszuson elfogadott programnyilatkozat ennél is továbblépett, hiszen abban megfogalmazódott, hogy a „Magyar Dolgozók Pártja síkra száll a tervgazdálkodás megszilárdításáért és kiterjesztéséért”, majd hozzátette, hogy a hároméves terv gyorsított megvalósítása utáni új ötéves terv Magyarország további iparosítását, a közlekedési hálózat kiépítését és korszerűsítését fogja szolgálni. Leszögezte, hogy a gazdaság általános fejlesztése az ország villamosenergia-termelésének növelését követeli, továbbá, hogy „a nehézipar kiépítése mellett elsősorban a minőségi ipari munka fejlesztése szükséges”. 5 Két nappal a kongresszus után az ötéves terv gyakorlati előkészítése is megkezdődött, ugyanis az MDP Gazdasági és Pénzügyi Bizottsága június 16-i ülésén tárgyalt először az ötéves terv vázlatáról, ám annak ügye ezt követően hónapokra eltűnt az Országos Tervhivatalnál. Az MDP Politikai Bizottsága (PB) 1949. Erőltetett nehézipari fejlesztés, a Dunai Vasmű 1947. augusztus 1. 136 1944 1948 1946 1945 1949 1947 „Ma demokráciát, holnap szocializmust” 1947
