Házi Balázs et al. (szerk.): „Ma demokráciát, holnap szocializmust”. A diktatúra kiépülése és működése 1944-1956 (Budapest, 2022)
Támadás a Kisgazdapárt ellen: Kovács Béla elhurcolása
alá a második világháborút lezáró békeszerződést Párizsban, és a szovjet csapatok ezután már csak az Ausztria felé való utánpótlás biztosítása miatt tartózkodhattak hazánkban. Kovács Bélát este lakására kísérték és házkutatást tartottak nála, majd elvitték.16 Tisztában volt azzal, hogy mi vár rá: „Oda fogunk állni a bíróság elé, nem azért, hogy igazságot szolgáltasson, hanem hogy a szavak igazi értelmének kimondására kényszerítsük őket. [...] Ne becsüljétek le az áldozat értékét.” 17 Letartóztatásának tényét a közvélemény a következő, több lapban is megjelentetett sajtóközleményből ismerte meg. Eszerint: „A szovjet megszálló hatóságok február 25-én Budapesten földalatti, szovjetellenes, fegyveres terrorista csoportok alakításában és a szovjet hadsereg ellen irányuló kémkedés szervezésében való aktív részvétele miatt letartóztatták Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt főtitkárát. Kovács Béla tevékenyen vett részt olyan földalatti, szovjetellenes, fegyveres csoportok megalakításában, amelyeknek tagjai terrorcselekményeket, gyilkosságokat követtek el Magyarország területén a szovjet hadsereg tagjai ellen.”18 Másnap Varga Béla, az országgyűlés elnöke is bejelentette az ülés elején Kovács Béla elhurcolását: „T. Nemzetgyűlés! A nemzetgyűlés tudomására hozom azt a közismert tényt, hogy Kovács Béla nemzetgyűlési képviselőt a szovjet katonai hatóságok folyó hó 25-én őrizetbe vették.” 19 A lemondott pártfőtitkár érdekében márciusban az USA,20 majd Anglia kormánya is jegyzéket intézett a szovjetekhez a magyar belügyekbe való beavatkozás miatt, amit a szovjetek nevében Szviridov utasított vissza.21 Majd 1947 júniusában a Szövetséges Ellenőrző Bizottság ülésén is szót emeltek a bizottság angol és amerikai tagjai a Kovács Béla elleni eljárás miatt. A szovjetek ekkor arra hivatkozva utasították el a vizsgálati anyagok átadását, hogy Kovács Béla a szovjet hadsereg ellen követett el bűnöket, ami szovjet belügy, ezért nem adnak át semmilyen vizsgálati anyagot az angol és amerikai szerveknek. 22 A Magyar Közösségben való részvétellel vádoltak hét perből álló persorozata február 27-én kezdődött. Elsősorban a Donáth és a Mistéth per során igyekeztek gyanúba keverni Kovács Bélát és Nagy Ferencet. A kisgazda miniszterelnök felelősségét Rákosi az MDP KV ülésén nyíltan kimondta: „semmi kétség, hogy őt is politikai felelősség terheli, semmi kétség, hogy ő is tudott az összeesküvésről.”23 A Budapesti Népügyészség június 13-án el is rendelte a nyomozást Nagy Ferenc, Kovács Béla és Varga Béla ügyében, amit 1947. szep tember 23-án szüntettek meg. Nagy Ferenc letartóz tatását csak külföldön maradásával és lemondásával tudta elkerülni, és rövidesen elhagyta az országot a kisgazda házelnök Varga Béla is. Kovács Béla kihallgatása hónapokon át tartott a szovjet állambiztonsági szerv Városligeti fasoron lévő épületében, március 1. és május 22. között legalább 12 alkalommal vettek fel jegyzőkönyvet.24 Közben Szviridov a magyarországi SZEB ügyvezető elnökhelyettese még május végén is elutasította a pártfőtitkár magyar hatóságoknak való átadását.25 Ez érthető is volt, mivel nyilvános tárgyalásról Magyarországon szó sem lehetett, ugyanis mentelmi jogát nem függesztették fel és népszerűsége miatt szimpátiatüntetéstől tartottak. Elhurcolása után 1947 júniusától Sopronban, majd Ausztriában a neunkircheni börtönben, majd a Baden bei Wien-i szovjet főparancsnokságon raboskodott 1951-ig. Ezen év szeptemberében vitték ki a Szovjetunióba, ahol az Állambiztonsági Minisztérium moszkvai központi börtönében, majd Verhnyij 122 1944 1948 1946 1945 1949 1947 „Ma demokráciát, holnap szocializmust” 1947
