Házi Balázs et al. (szerk.): „Ma demokráciát, holnap szocializmust”. A diktatúra kiépülése és működése 1944-1956 (Budapest, 2022)
Támadás a Kisgazdapárt ellen: Kovács Béla elhurcolása
Uralszk, végül Vlagyimir börtönében tartották fogva. Bírósági tárgyalása nem volt, a szovjet Állambiztonsági Minisztérium 1952. márciusi határozata alapján ítélték 25 évre. Egyhangú börtönéveiben változást Sztálin halála nem, csak 1955 ősze hozott. Ebben szerepet játszhatott kegyelmi kérvénye is, amit betegségére hivatkozva ekkor adott be. A magyar hatóságoknak végül november 8-án adták át, viszont továbbra sem engedték szabadon, hanem a nyíregyházi, a jászberényi, végül pedig a Belügyminisztérium Budapesti Körzeti Börtönében tartották fogva. Utóbbi helyről csak 1956. április 2-án engedték haza. Az ellene folyó eljárást az Elnöki Tanács 1956. május 5-én szüntette meg. 26 Elhurcolása után felesége 1954 őszéig azt sem tudta, hogy életben van-e. Még 1948-ban azért adott be kérelmet, hogy férje ügyét magyar bíróság tárgyalhassa.27 Sőt ebben az évben olyan irat is készült, mely szerint a Szovjetuniónak nincs kifogása az ellen, hogy Kovács Bélát átadják a magyar hatóságoknak, ami azonban 1955-ig nem történt meg. 28 1956 tavaszán leromlott egészségi állapotban érkezett haza, mivel börtönévei alatt agyvérzést és szívinfarktust is kapott, ezért kezdetben nem akart politikai szerepet vállalni. Az 1956-os forradalom alatt azonban részt vett a Kisgazdapárt újjászervezésében, Nagy Imre kormá nyában pedig előbb földművelésügyi-, majd államminiszterré nevezték ki. A november 4-e után létrejövő Kádár János vezette kormányban nem vállalt miniszteri tárcát, csak ahhoz járult hozzá, hogy az 1958-as választásokon képviselőnek jelöljék. A Baranya megyei listáról jutott be a parlamentbe. A nyitóülésen még részt vett, de ezt követően betegsége megakadályozta a további cselekvésben, a következő évben meghalt. 29 A Szovjetunió Legfőbb Katonai Ügyészsége 1989-ben rehabilitálta. Elhurcolásának napja 2000-ben emelkedett országos jelentőségűvé, ekkor döntöttek ugyanis az országgyűlésben a kommunizmus áldozatainak emléknapjáról. Horváth Béla, kisgazdapárti képviselő először április 2-át, Apor Vilmos győri, vértanú püspök halálának időpontját indítványozta emléknapként, majd Ughy Attila javasolta Kovács Béla elhurcolásának napját.30 Végül az országgyűlés június 13-án ez utóbbi javaslatot fogadta el 58/2000. számú határozatként. Így azóta minden évben február 25-én, Kovács Béla elhurcolásának napján emlékezünk meg a kommunista diktatúra áldozatairól. MARSCHAL ADRIENN Jegyzetek 1 1946. évi VII. törvénycikk A demokratikus államrend és köztársaság büntetőjogi védelméről. Rendőrségi közlöny , 1946/8, 298. 2 Szekér Nóra: Titkos társaság. A Magyar Testvéri Közösség története. Budapest, Jaffa, 2017, 10. 3 Szekér Nóra: Titkos társaság. A Magyar Testvéri Közösség története. Budapest, Jaffa, 2017, 16., 39. 4 Palasik Mária: Kovács Béla politikai pályája és letartóztatása. In: Sztálin árnyékában. A szovjet modell exportja Kelet-Közép-Európába 1944–1948. Budapest, Országház Könyvkiadó, 2018, 103–104. 5 Az MKP Politikai Bizottságának ülése, Szabad Nép , 1947. január 31. 1. 6 Nemzetgyűlési napló, 1947. február 6. 108. 123 1952 1950 1955 1953 1951 1956
