Házi Balázs et al. (szerk.): „Ma demokráciát, holnap szocializmust”. A diktatúra kiépülése és működése 1944-1956 (Budapest, 2022)
Támadás a Kisgazdapárt ellen: Kovács Béla elhurcolása
Varga Béla (1903–1995) Szegényparaszti családba született. Az elemi iskola elvégzése után a győri bencés gimnázium diákja lett, ahol 1922-ben érettségizett. Ezután papnak jelentkezett és elvégezte a veszprémi Püspöki Római Katolikus Hittudományi Főiskolát. 1926-ban szentelték fel, ezután Somlóvásárhelyen és Várpalotán volt káplán, végül 1929-ben Balatonboglárra helyezték. Itt kötött barátságot a kisgazdapárti Gaál Gasztonnal, akinek hatására 1931-ben belépett a pártba. 1937-ben az FKgP alelnökévé, 1943-ban pedig a polgári tagozat elnökévé választották. Az országgyűlésnek csak az 1939-es választásokat követően lett a tagja. A második világháború alatt ellenezte a zsidótörvényeket, továbbá folyamatosan segítette a Magyarországra menekült lengyeleket, valamint franciákat és zsidókat is. A lengyel fiatalok számára gimnáziumot létesített, valamint a lengyel emigráns kormánnyal is tartotta a kapcsolatot. Továbbá részt vett a Magyar Történelmi Emlékbizottság tevékenységében, a szárszói találkozón, s közben kanonokká is kinevezték. A háború végén németellenessége miatt bujkált, majd rövid időre szovjet őrizetbe került. Kiszabadulása után a kisgazdapárt budapesti vezetője, majd ügyvezető alelnöke lett. Emellett 1944-ben az Ideiglenes Nemzetgyűlés, majd a Nemzeti Főtanács, valamint 1946 februárjától az országgyűlés elnökévé is megválasztották. Tiltakozott a felvidéki magyarság üldözése és a kiépülő politikai rendőrség túlkapásai ellen, azonban az egyre fokozódó kommunista térnyerést nem tudta megakadályozni. Nagy Ferenc 1947 nyarán történt lemondatásakor elhagyta az országot, állampolgárságától megfosztották. New Yorkban telepedett le és az Isteni Szeretet Leányai Kongregáció rendházának lelkésze lett, majd 1955-ben pápai prelátussá is kinevezték. Az amerikai emigráció meghatározó szereplője volt, 1949-ben az ő vezetésével jött létre a Magyar Nemzeti Bizottmány, majd az 1956 után részben ebből létrejövő Magyar Bizottságot is ő vezette. Szerepet játszott a Szabad Európa Rádió létrehozásában is. A rendszerváltoztatást követően hazaköltözött és részt vett az 1990-ben megválasztott országgyűlés alakuló ülésén, ahol visszaadta elnöki tisztségét. Később a Magyar Nemzeti Ellenállási Szövetség díszelnöke volt. hogy tudott-e a köztársaság ellenes szervezkedésről vagy sem.12 Kovács Béla ezért február 22-én bejelentette lemondását a főtitkári posztjáról. „Elhatározásommal részben a politikai megbékélést és a kibontakozást kívánom szolgálni [...] Az összeesküvésben nem vettem részt, abban bűnösnek nem érzem magam.” 13 Mivel a kommunisták a lemondásával sem elégedtek meg, ezért február 23-án Rákosi Mátyás és Szakasits Árpád egy előre elkészített megállapodást szeretett volna aláíratni Nagy Ferenccel. Ez azt tartalmazta, hogy Kovács Béla jelentkezik a rendőrségen kihallgatásra, ami kétszer 24 óráig tarthat, őrizetbe nem vehetik, de előzetes letartóztatásba helyezhetik.14 Ezt végül Nagy Ferenc nem írta alá, így másnap újra tárgyalták az ügyet. A február 24-én megszületett megállapodás azt mondta ki, hogy: „Kovács Béla nemzetgyűlési képviselőt az államvédelmi osztály kihallgathatja, de vele szemben sem letartóztatást, sem őrizetbevételt nem alkalmazhat [...] a nyomozati eljárást legkésőbb 48 órán belül befejezi.”15 Ennek értelmében 1947. február 25-én Kovács Béla megjelent az Andrássy út 60-ban és megkezdődött kihallgatása. Aznap este 6 óra körül, hogy az előző nap aláírt megállapodást ne sértsék meg a kommunisták, így a magyarországi szovjet hadsereg katonai elhárítása vette őrizetbe a fegyverszüneti szerződés biztosította jogukra hivatkozva, úgy hogy mentelmi jogát nem függesztették fel. Ez az akció a magyar belügyekbe való nyílt beavatkozás volt, mivel azelőtt két héttel, február 10-én írták 121 1952 1950 1955 1953 1951 1956
