Házi Balázs et al. (szerk.): „Ma demokráciát, holnap szocializmust”. A diktatúra kiépülése és működése 1944-1956 (Budapest, 2022)
Hatalom és ifjúság: a KALOT betiltása
Garnizov hadnagyot és Csabán közlegényt, továbbá súlyosan megsebesítette Jakovlev mérnök-őrnagyot, Zimin hadnagyot és Dmitrovics őrmestert, és könnyen megsebesítette Tkacsenko századost és Sumilin hadnagyot.”9 Pénzes István elszenesedett holtestét később a politikai rendőrség találta meg. Noha a boncolási jegyzőkönyv szerint öngyilkos lett, a halála körülményeiből adódóan a rendőrség idegenkezűségre gyanakodott, s arra a következtetésre jutott, hogy segítőtársai is lehettek.10 E teóriát erősítette a kommu nista párt hivatalos lapja is: a Szabad Nép június 20-i számában, a holtestről készült képmelléklettel együtt mintegy megnevezte a merénylő szervezeti tagságát is: „Új, fekete félcipőt, rövid cserkésznadrágot, finom inget és igen drága fehérneműt viselt. Mellette benzinesüveg hevert és ott volt felső, kabátja, amelynek alapján megállapították, hogy a fiatalember kalotista vagy cserkész volt.” 11 A Teréz körúti merénylet nem pusztán rossz hírnevet hozott a politikai nyelvezetben már egyébként is „reakciósként” emlegetett ifjúsági szervezeteknek – KALOT, cserkészek –, de a nemzetközi fegyverszüneti megállapodást is veszélyeztette. A szovjet csapatok ellen elkövetett fegyveres támadás ugyanis az egyezség megsértését jelentette, melynek az lett a következménye, hogy Szviridov altábornagy, a Szövetséges Ellenőrző Bizottság helyettes elnöke a miniszterelnöknek, Nagy Ferencnek küldött levelében12 felszólította – a kormányt: „[...] 1. Oszlassa fel és tiltsa be a következő fasisztabarát ifjúsági egyesületeket és szervezeteket: „Cserkész”, „KALOT”, „KDSZ” diákegyesület, „KIOE” általános magyar katolikus ifjúsági egyesület, „Szent Imre” kör és a többi hasonló egyesületet; ezen egyesületek vezetőit pedig, akik bűnrészesei a terrorcselekményeknek, izolálja.”13 Az úgyne vezett Szviridov-jegyzék követelése mögött a Magyar Kommunista Párt állt, amely ily módon kívánta visszaszorítani a „reakciót”. 14 A KALOT sorsáról a koalíciós pártok július 8-i értekezletén döntöttek. Az álláspont aligha lehetett egységes, a baloldali pártok képviselői – élükön Rákosi Mátyással – a KALOT betiltása mellett érveltek, míg a Kisgazdapárt vezetői – Nagy Ferenc, Varga Béla és Balogh István – elhibázottnak ítéltek egy ilyen lépést. Az értekezleten végül Tildy Zoltán köztársasági elnök javaslatát fogadták el: a Szviridov-levélben tett „ajánlásoknak” 15 ugyan eleget kellett tenni – a magyar kormány nem volt abban a helyzetben, hogy figyelmen kívül hagyja a SZEB követeléseit –, de a miniszterelnöknek fel kellett Tildy Zoltán (1889– 1961) Lelkész, politikus, köztársasági elnök. Középiskolai tanulmányait követően a Pápai Református Teológiai Akadémián (1910–), majd egy évig Belfastban tanult teológiát. Hazatérése után előbb Pápán tanár, majd Somogyban, később Szeghalmon lelkész (1932–1945). A politikai életbe az I. világháború alatt kapcsolódott be Nagyatádi Szabó István oldalán. Részt vett a Független Kisgazdapárt megalakítá sában (1930), előbb az országos ügyvezető alelnöke (1930–), majd elnöke (1945–). 1936 és 1944 között országgyűlési képviselő. 1944-ben csatlakozott az antifasiszta Magyar Fronthoz, a háború után a Kisgazda Párt listáján országgyűlési képviselő, majd miniszterelnök (1945–1946). 1946–1948 köztársasági elnök. A veje, Csornoky Viktor ellen indult koncepciós per miatt lemondott köztársasági elnök tisztségéről, ezt követően házi őrizetbe került. Az 1956-os forradalom idején október 28.–november 4. között a Nagy Imre-kormány államminisztere, emiatt a forradalom leverése után a Legfelsőbb Bíróság 6 év börtönbüntetésre ítélte. Büntetését 1959-ben felfüggesztették és szabadlábra helyezték, de őt csak 1989-ben rehabilitálták. 109 1952 1950 1955 1953 1951 1956
