Házi Balázs et al. (szerk.): „Ma demokráciát, holnap szocializmust”. A diktatúra kiépülése és működése 1944-1956 (Budapest, 2022)
Hatalom és ifjúság: a KALOT betiltása
hívnia a SZEB figyelmét a követelés végrehajtásának problémáira.16 A Tildy mentén megvalósuló határozatot a július 16-i pártközi egyezmény erősítette meg. 17 Még az intézkedés megkezdése előtt, július 17-én, Szebenyi Endre belügyminisztériumi tanácsos közölte a KALOT vezetőivel, hogy bár a feloszlatás nem kerülhető el, a beszüntetést követően lehetőség nyílik egy új katolikus agrárifjúsági mozgalom szervezésére. Az 1946 augusztusában alakuló közgyűlést tartó Katolikus Parasztifjúsági Szövetség (KAPSZ) működéséhez azonban a Szövetséges Ellenőrző Bizottság soha nem adta meg a hozzájárulását, így az egy év alatt elsorvadt.18 Bár a negyvenes évek végén még voltak KALOT, vagy KAPSZ szórvány sejtek, 1950 őszére – az egyházak és a szerzetesrendek ellehetetlenítésével egyidőben – a fennmaradt töredék csoportok is beszüntették működésüket. Rajk László 1946 júliusa folyamán az 7330/1946. M. E. számú rendelettel19 – mely az egyesületek főfelügye leti hatáskörét kiterjesztett feloszlatási joggal a belügyminiszter kezébe adta – több hullámban oszlatta fel a katolikus ifjúsági egyesületeket. A felszámolandók köre a Szviridov-levélben említetteknél messzemenőkig szélesebb lett. A rendelet értelmében július 18. és 27. között 611 helyi KALOT szervezet, több mint 1500 felekezeti jellegű egyesület, s több olyan polgári társulás működését is megszüntették, amelyeket a levél nem említett.20 A felszámolások előirányozták az egyház társadalmi befolyásának csökkenését, vallási-nevelő funkciójának kikapcsolását, s ezzel együtt utat nyitottak a baloldali ifjúsági szervezetek előtt. RAPALI VIVIEN Tildy Zoltán az utolsó szó jogán a Nagy Imre és társai elleni perben a katonai bíróság épületében, 1958. Fortepan / Magyar Nemzeti Levéltár, 139377 Jegyzetek 1 1946. március 5-én megalakult Baloldali Blokk elnevezésű egységbe tömörült az MDP, SZDP és NPP. Bár nem párt, jelentőségét tekintve idesorolható még a Szakszervezeti Tanács is. 2 A KALOT megalapításáról, működéséről és történetéről lásd bővebben: Balogh Margit: A KALOT és a katolikus társadalompolitika 1935–1946 . Budapest, MTA Történettudományi Intézete, 1998.; A mozgalom céljait és követeléseit az Ugrin József által jegyzett kiadványok összegzik: Ugrin József: Vezérkönyv I. Budapest, Kalot, 1938.; Ugrin József: Vezérkönyv II. Budapest, KALOT, 1940.; További adalékokkal szolgálhat a KALOT történetével kapcsolatban Ugrin visszaemlékezése is. Ugrin József: Emlékezéseim. A KALOT parasztifjúsági mozgalomról, a népfőiskolákról, meg egy kicsit előbbről is. Budapest, Magyar Népfőiskolai Társaság–Püski, 1995. 3 A népfőiskola tevékenységéről lásd bővebben Tóth Imre memoárját: Tóth Imre: Emlékezés egy népfőiskolára (1942–1982) . Szombathely, A szerző magánkiadása, 1984. 110 1944 1948 1946 1945 1949 1947 „Ma demokráciát, holnap szocializmust” 1946
