Házi Balázs et al. (szerk.): Változó idő, változó emlékezet. 1956 értékelésének átalakulása (Budapest, 2021)
1993. június 27. A Szoborpark
utóbbi képes bátran és méltósággal szembenézni a múltjával. A Szoborpark ilyenformán a magyarországi rendszerváltás szimbóluma, egyedülálló épített emlék(műv)e.” 5 A Budapesti Búcsú keretei közt, 1993. június 27-én, pontosan a szovjet csapatok az országból való kivonulásának második évfordulóján nyitotta meg kapuit a budapesti Szoborpark. 2001-ig ugyanakkor folyamatos kialakítás alatt volt, de ezen idő alatt is közkedvelt turistalátványossággá nőtte ki magát, ahogyan ezt Szörényi 1989-es cikkében megjósolta. Az eredeti koncepciótól eltérően nem minden alkotás került ide. Volt, amelyet elajándékoztak, elloptak vagy megsemmisítettek. Ettől függetlenül a koncepció véglegessége miatt a Szoborpark gyűjteménye lezártnak tekinthető, és nem fogad be újabb alkotásokat. A gyűjtemény nem fedi le a reprezentált korszak országos emlékműszobrait, de a budapesti emlékművek a korszak központi emlékműveinek számítottak, így történetileg hitelesnek tekinthető a reprezentáció és a koncepció. A művészek megítélésével kapcsolatban elmondható, hogy a kommunizmus (több esetben a Horthy-korszak) legelismertebb emlékműszobrászainak alkotásai kerültek ide (többek között például: Mikus Sándor, Kisfaludi Strobl Zsigmond, Pátzay Pál, Szabó Iván stb.) A Szoborpark elgondolását tekintve metaforikus struktúrával rendelkezik. Reflektálva a diktatórikus hatalmak politikai kommunikációjára és a valóság viszonyára egy kulisszafal került felállításra, amelyet Eleőd Ákos a szocialista-realista építészet tipikus stílusjegyeit felhasználva állított össze. Ilyen a kapuzatát tekintve a monumentalitás, a patetikus homlokzat, a középső traktuson elhelyezett timpanon. A homlokzat mögötti tér az épület hiányával hívja fel magára a figyelmet, ott csupán a támfal és a fogadó épület torzója található. A kulisszafalat Boros Géza a „kommunizmus homlokza taként” értelmezi, egy be nem teljesült nagy ígéretként, amely mögött nem található semmi.6 A park anyag felhasználásának megfelelően a homlokzat is vörös téglából épült, ahogyan az összes szobor talapzata. A három kapu közül a főkapu nem kinyitható, folyamatosan zárva van. A kulisszafal két oldalán elhelyezett két félköríves falfülkében helyezték el a kommunizmus eszmei atyjainak szobrait: Marx, Engels és Lenin szobrai láthatók. 7 242 1984 1988 1986 1985 1989 1987 Változó idő, változó emlékezet Osztapenko szobra a Szoborparkban. Fotó: Házi Balázs
