Házi Balázs et al. (szerk.): Változó idő, változó emlékezet. 1956 értékelésének átalakulása (Budapest, 2021)
1989. Egy emigráns munka hazatérése Magyarországon is megjelenik Méray Tibor életrajza Nagy Imréről
1989. Egy emigráns munka hazatérése Magyarországon is megjelenik Méray Tibor életrajza Nagy Imréről Az 1956-os események kutatására és a hivatalos álláspontól eltérő tudományos értékelésére Magyarországon egészen a rendszerváltás időszakáig nem kerülhetett sor. A Kádár-korszak ugyan – a Rákosi-féle időszakkal ellentétben – nem várta el a rendszerrel való teljes azonosulást és a párt által alkotott narratívák lelkes ismételgetését, ám ez nem jelentette a hivatalos értékeléssel szembeni kételyek hangoztatásának lehetőségét. 1956 tudományos minősítése egészen 1989-ig megkérdőjelezhetetlenül „ellenforradalom” maradt – az első évek silány kommunista propagandamunkái1 és a hasonló színvonalú Fehér Könyv ek 2 megszületése után a forradalommal kapcsolatos dokumentumokat „szigorú kutatási zárlat alá vonták”. A rendszerváltás időszakában elsősorban nem az itthon született, „asztalfiókban maradt” munkák kerültek napvilágra, hanem a nyugati emigráció írásai tértek haza. E „hazatérés” különös és különleges jellegéről ’56 kutatásának egyik meghatározó alakja, Rainer M. János a követ kezőképpen fogalmazott: „A hazatérő könyvnek [...] elő- és utószava van. Általában több... [...] Előszó. Előszó a magyar kiadáshoz. A fordító megjegyzései. A hazai kiadás elé. Dátummal, aláírással. Benne a »sztori«: valamikor, valahol – nem itt – megírtam egy könyvet: a magyar forradalom történetét. Eltelt 10, 20, 30 év – a műveknek »előélete« lett, többnyire büntetett (kiadták, elkobozták, a szerző nem kapott vízumot stb.).”3 Az országot 1956 novemberében elhagyó Méray Tibor Nagy Imre élete és halála című munkáj a is így és ekkor „tért haza”. A munka alapjául szánt művet 1957-ben kezdte írni, amikor a forradalom alatti miniszterelnök még életben volt. Az angol nyelven, először Londonban (1958), majd New Yorkban (1959) megjelent mű Tizenhárom nap, amely sokkolta a Kremlt. Nagy Imre és a magyar forradalom címmel jelent meg.4 Utóbbit egy évvel később követte a francia változat (Nagy Imre, az elárult ember , 1960). 5 A kötet eredeti nyelvén, magyarul először 1978-ban, az Újváry Sándor-féle müncheni Griff kiadásában kerülhetett az emigráns magyar közösségek kezébe.6 E kötet természe tesen különbözött az idegen nyelvű megjelenésektől: míg azokban főleg a forradalom és szabadságharc napjaira fókuszált, addig a magyar változatban bőven kitér Nagy Imre 1956 előtti életére, különösen 1953 és 1955 közötti miniszterelnökségének éveire. Azt ugyanakkor hangsúlyozta: tartalmi átdolgozást nem végzett rajta, hiszen a könyvet magát is egy korszak dokumentációjának szánta. A szövegben új elemként magyarázó lábjegyzeteket helyezett el, és egy-két, a korban megjelent visszaemlékezés megállapításaival (Kopácsi Sándor volt budapesti rendőrfőkapitány, Hegedüs András egykori miniszter elnök vagy Veljko Micsunovics, Jugoszlávia moszkvai nagy követe) egészítette ki a mondanivalót. 7 Ez utóbbi, Münchenben kiadott kötet lett a több mint egy évtized múlva Magyarországon is megjelenő 213 1993 1990 2006 1996 1992 2012
