Házi Balázs et al. (szerk.): Változó idő, változó emlékezet. 1956 értékelésének átalakulása (Budapest, 2021)
1989. február 19. A Politikai Foglyok Szövetségének megalakulása
1989. február 19. A Politikai Foglyok Szövetségének megalakulása A Rákosi- és Kádár-korszak tömeges bebörtönzéseit követően csak a rendszerváltoztatás éveiben vált lehetővé, hogy az addig tabuként kezelt témákról, így az 1956-os forradalomról, Nagy Imréről, a diktatúra üldözötteiről, a politikai foglyokról nyíltan lehessen beszélni. Ekkor alakulhattak meg hazánkban a volt elítélteket tömörítő szervezetek is. Elsőként 1988. május 17-én a Történelmi Igazságtétel Bizottsága (TIB) jött létre, mely tagjainak egy része a Nagy Imre perben elítéltek és hozzátartozóik közül került ki. Másodikként 1988. szeptember 16-án a Recski Szövetség alakult meg, mely a recski kényszermunkatáborba internáltakat tömörítette. Harmadikként szervezték meg a Politikai Foglyok Szövetségét, a POFOSZ-t. Utóbbi megalakulásának volt hazai előzményei is, hiszen már az 1956-os forradalom napjaiban megala kult Volt Politikai Foglyok Országos Szövetsége1 és Magyar Politikai Foglyok Bajtársi Szövetsége2 néven ismertté vált szervezetek, melyek azonban a forradalom leverése miatt csak néhány napig működhettek. A Kádár-korszak idején kiszabaduló politikai foglyok a társadalom perifériáján éltek, nem kaphattak képzettségüknek megfelelő munkát, sem pedig jogosítványt, nem utazhattak külföldre és továbbra is megfigyelték őket. E retorziók miatt a magyarországi politikai foglyok a rendszerváltoztatásig csak külföldön alapíthattak szabadon érdekvédelmi szervezeteket. Magyarországon a Magyar Politikai Foglyok Szövetsége 1989. február 19-én Fónay Jenő budapesti lakásán alakult meg, alapító tagjai: Fónay Jenő, Forgács Ferenc, Győri Tibor, Hősz Dezső, Kováts Tibor, Kissné Kósa Magdolna, Ormándy József, Ostorházi László, Vanek Béla és Virág János voltak. A szervezet elnökévé az 1956-ban halálraítélt Fónay Jenőt,3 elnökhelyettesévé pedig a szintén halálra, majd másodfokon életfogytiglanra ítélt Forgács Ferencet választották meg. 4 A szervezet alapításakor két célt fogalmaztak meg. Az egyik, hogy igazságtételt és nem bosszút szeretnének, a másik pedig, hogy hosszú távon megbékélésben, nemzeti egységben és a más szervezetekkel folytatandó konstruktív párbeszédben gondolkoznak. Mindemellett szerették volna elérni az egykori érintettek nyilvántartásba vételét, az elhunytak emlékének megőrzését, cím és névtár elkészítését, valamint támogatni a tudományos ülések szervezését és az ezekkel kapcsolatos kutatásokat. 5 Politikai fogolynak az 1945. április 4. után elítélteket és az 1956-os forradalom és szabadságharcban való részvétel miatt szabadságvesztésre vagy halálra ítélteket, a Rákosi-korszak internáltjait és a kulák perekben elítélteket tekintették, őket várták rendes tagjaik közé. A külföldön élő volt sorstársak és az itthoni hozzátartozók tiszteletbeli rendes tagok, míg a szövetség céljaival egyetértők, és azt anyagilag, illetve erkölcsileg támogatók pártoló tagok lehettek. 6 Az alapszabály szerint a szövetséget a három évre választott, hétfős végrehajtó testület irányítja, az elnököt a tagok évente, maguk közül választják. A 204 1984 1988 1986 1985 1989 1987 Változó idő, változó emlékezet 1989
