Házi Balázs et al. (szerk.): Változó idő, változó emlékezet. 1956 értékelésének átalakulása (Budapest, 2021)
1989. február 19. A Politikai Foglyok Szövetségének megalakulása
POFOSZ másik szerve a parlament, mely évente egyszer, novemberben ülésezik. Itt fogadják el az alapszabályt, a költségvetést, a végrehajtó testület beszámolóját, továbbá választják meg és hívhatják vissza annak tagjait. Mivel az alapszabály megfogalmazására egy hónappal Pozsgay Imre 1989. január 28-ai nyilat kozata után került sor, melyben először nevezték a párt részéről népfelkelésnek 1956-ot, így a konszenzus érdekében ebben a dokumentumban is ezt a kifejezést használták. 7 A szervezet létrejöttének hírét pár nap alatt eljuttatták a Szabad Európa Rádióhoz is, ahol közzétették a megalakulásról szóló nyilatkozatukat. „Kedves Barátaink! Budapesten február 19-ikén megalakult a Magyar Politikai Foglyok Szövetsége. Címünk: 1027, Budapest, Frankel Leó utca 7. földszint 1. Támogatásodat és aktív részvételedet várjuk. Kérjük, hogy az általunk nem ismert címeken található elítélteket és a hátrányosan megkülönböztetetteket értesítsd, és közöld velük címünket. Erősítsük egymást mindnyájunk jogvédelme és nemzetünk demokratikus kibontakozása érdekében. Jelentkezzetek! A szövetség nevében: Fónay Jenő és Forgács Ferenc.” 8 A hazai sajtóorgánumok közül egyedül a Magyar Hírlap írt a POFOSZ megalakulásáról. 9 A tagság száma hónapról-hónapra gyarapodott, s miután 1989 júniusában már több, mint 100-an szorongtak Fónay Jenő Frankel Leó utcai lakásában, júliusban kiutaltak számukra hat irodát a XIII. kerületi Frangepán utca 50–56. szám alatt.10 Ekkor már több mint ezren léptek be a szervezetbe, Fónay Jenő nyilat kozata szerint a tagkönyv kiosztásának napján, 1989. június 17-én már 1318 tagjuk volt, és további 157 új tag jelentkezett.11 A tagság gyarapodása azt is ered ményezte, hogy megyei szervezeteket alapítottak, 1989 szeptemberében már hat ilyen vidéki szervezet működött,12 valamint 1989. december 19–20. között megtartották a POFOSZ első kongresszusát is a Baross utca 61. szám alatti volt pártszékházban. A POFOSZ a rendszerváltoztatás során leginkább az őket közvetlenül érintő kérdésekben hallatta a hangját, megalakulását követően három nyilatkozatot is kiadott. Az elsőt 1989. április 26-án,13 melyben állást foglalt a Nemzeti Megbékélési és Elszámoltatási Bizottság programja mellett, vagyis kifejezte igényét arra, hogy beleszólhasson az igazságtétel kérdésébe. A második, július 5-ei nyilatkozatukban egyrészt elhatárolódtak az 1989 áprilisában megalakult Politikai Foglyok Bajtársi Szövetsége nevű szervezettől, másrészt az 1956 után külföldön alakult POFOSZ-tól is.14 A harmadik, szintén 1989 júliusában kiadott nyilatkozatukban az MSZMP október 23-a ünneppé nyilvánításával kapcsolatos nyilatkozatát üdvözölték, valamint mindenkit a közös ünneplésre hívtak fel. 15 A szervezet nemcsak nyilatkozatok révén nyilvánította ki véleményét, hanem 1989. október 12-étől saját lapot is indított A Hon címmel. A beköszönő cikket, a lap felelős kiadója, Fónay Jenő írta: „Eredmény! Óriási, kimondhatatlanul nagy eredmény, hogy napjainkban már kimondani is majd mindent lehet, mi több politikai foglyok saját lapunk hasábjain szólhatunk. Ezek a gondolatok kavarognak bennem, amikor az a cél vezérel, hogy köszöntsem az olvasót. Az együttérzőt, aki talán velem örül, az ellenkező nézeteket vallót, aki talán bosszúsan könyveli el magában, hogy íme, egy újabb fricska, már a politikai ellenfelek, a politikai foglyok is lapot indítanak, hogy újabb és újabb valóságokkal izgassák majd a megnyugvást amúgy sem érző társadalmat.” 16 Az orgánum kettős céllal indult, egyrészt hogy a volt elítéltek megoszthassák a történeteiket, másrészt pedig hogy kifejthessék politikai állásfoglalásukat. Az újság A3-as 205 1993 1990 2006 1996 1992 2012
