Nagymihály Zoltán (szerk.): A történelem útján. Ünnepi tanulmányok Bíró Zoltán 75. születésnapjára (Lakitelek, 2020)
"Egy erkölcsi és nemzeti alternatíva" Népi történetek - Juhász-Pintér Pál: A népi írói mozgalom és a szociográfia műfajának megjelenése Magyarországon
„Egy erkölcsi és nemzeti alternatíva” szociális kérdéseink, bajaink iránt.38 De éppen ez volt az elsődleges szempont, nem pedig az, hogy a tudományossághoz igazodjanak. Elsősorban nem szakmai konklúziókat kívántak levonni Illyésék, hanem azt igyekeztek tudatosítani, hogy a parasztságnak, földmunkásságnak olyan új életformát kell adni, amely lehetővé teszi a felemelkedést, hogy e népelemek munkájuk eredményességében reménykedhessenek. A társadalmi osztályok kiválasztása is tudatos volt. Munkájukban benne volt a változtatás igénye is. Változtatni pedig ott kellett legelőször, ahol a legsúlyosabb problémák rejlenek. Ez pedig az agrárnépesség volt. Erdei Ferenc vallotta, hogy a puszta szakszerűség a szélesebb közösségi célokra való vonatkoztatás nélkül megmerevedik. Ha nincs közösségi elvárás és értékrend, a tudomány öncélú és értelmetlen ismeretgyűjtéssé válik, így pedig nem lehet ráalapozni a társadalmi cselekvést. A szociográfia, mint tisztán tudomány, semmiféle kivezető utat nem tud mutatni. A tudásnak az élet alakításához kell vezetnie. Mint bebizonyosodott, ez akkor valósul meg igazán, ha a tudás érintkezik a politika, az irodalom területével, így alkotva egy olyan szintézist, mely félresöpör mindenféle merevséget, öncélúságot. Az egész szociográfiai mozgalomban meghatározó módon volt jelen ez a gondolat. Tényekből következtetéseket levonni, bírálni, értékelni, egyéni érzelmeket megjeleníteni - mindezek hozzátartoznak az írói karakterhez. Ez a fajta küldetéstudat vezetett Magyarországon a két világháború közötti időszakban a népi szociográfia műfajának megteremtéséhez. 38 Uo. 141-142. 73
