Nagymihály Zoltán (szerk.): A történelem útján. Ünnepi tanulmányok Bíró Zoltán 75. születésnapjára (Lakitelek, 2020)
"Egy erkölcsi és nemzeti alternatíva" Népi történetek - Szilcz Eszter: "Az író a társadalom lelkiismerete"
A történelem útján Szilcz Eszter „Az író a társadalom lelkiismerete” Németh László Bűn című regényének mentális- és társadalomtörténeti elemzése Jegybeíratás miatt kopogtattam be aznap délután Tanár úr szobájába. Leültetett, éppen rágyújtott, ezért cigarettával kínált. Együtt fújtuk a füstöt, és én roppant büszke voltam erre. Beszélgettünk. Indulni készültem, már a kilincsen volt a kezem, mikor Tanár úr megkérdezte: „Eszter, nem akar maga TDK-zni? ” „Hááát... Mire gondol, Tanár úr?” „Mondjuk, Németh László Bűn című regénye jó téma lenne. Gondolja át!” Átgondoltam. Ez volt az első „közös munkánk”. Ennek emlékére olvastam, dolgoztam és értelmeztem újra ezt a mindkettőnk számára kedves olvasmányt. Isten éltesse nagyon sokáig, Tanár úr! „De nem így volt ezer évig, Munkás embert ág is húzta, Egy-két ezer úr kötötte Millió jobbágyát gúzsba. Magyarország dús ország volt, Van termése, kincse, vadja, De amit a bús nép szerzett, Víg uraság zsebre rakja.” (Ady Endre: Történelmi lecke fiúknak) A Bűn szövevényes világán, Kovács Lajos „józan paraszti” világlátása vezet keresztül minket. Az ő személyiségén, gondolatain szűrődik át minden mondata a regénynek. Szinte naplószerűen követhetjük nyomon regényhősünk sorsának, jellemének, lelki és fizikai valójának alakulását, történetének egy esztendeje alatt. 1936 őszén jelent meg először könyv formájában, a Franklin Társulat gondozásában. Lajos története is ebben az évben kezdődik, tél végén, tavasz elején, és tart szilveszter éjszakájáig. Németh egy év eseményeit dolgozza fel, melyben egy korabeli mentális és társadalomtörténeti lenyomatot kapunk, hősünk tolmácsolásában. Ez esetben a társadalom fejlődésének elemzése a történeti interpretáció kulcsa. Értekezésem 74
