Nagymihály Zoltán (szerk.): A történelem útján. Ünnepi tanulmányok Bíró Zoltán 75. születésnapjára (Lakitelek, 2020)
"Volt egy időszak…" Történetek a rendszerváltás korszakából - Tóth Károly: A rendszerváltás és a konstruktív bizalmatlansági "önindítvány"
A történelem útján A német változattól annyiban is eltér, hogy Magyarországon a bizalmatlansági indítvány ügyében történő szavazást nem követheti az Országgyűlés feloszlatása, mint a Németországi Szövetségi Köztársaságban, ahol a Grundgesetz 68. cikke szerint „( 1) Amennyiben a szövetségi kancellárnak azt az indítványát, hogy irányában bizalmat nyilvánítson, a Szövetségi Gyűlés tagjainak többsége nem fogadja el, a szövetségi elnök a szövetségi kancellár előterjesztésére a Szövetségi Gyűlést huszonegy napon belül feloszlathatja. A feloszlatásra vonatkozó jog hatályát veszti, amennyiben a Szövetségi Gyűlés tagjainak többségével másik szövetségi kancellárt választ. (2) Az indítvány és a szavazás között negyvennyolc órának el kell telnie.” Ez a „kiegészítő” szabály nyilvánvalóan a kancellár védelmét kívánja biztosítani, azáltal, hogy a Szövetségi Gyűlés feloszlatását helyezi kilátásba, ha elutasítja a bizalom kinyilvánítására irányuló indítványt, azaz megtagadja a kormányfő támogatását, a vele való politikai együttműködést, és így politikai patthelyzetet idéz elő... Hozzátehetjük, hogy a konstruktív bizalmatlansági indítvány a gyakorlatban nem szükségképpen szünteti meg az elhúzódó politikai válsághelyzetet. Ha ugyanis a parlamentben a kormányzó párt/koalíció elvesztette is a többségét, „leváltani” csak akkor tudja a miniszterelnököt az ellenzék, ha egyidejűleg megnevezi az utódját, ami pedig ez utóbbi töredezettsége esetén rendkívül nehéz lehet. Ebben az esetben a problémák megoldása helyett a válság konzerválódása következhet be. 6. A konstruktív „önindítvány” A bizalmatlansági indítvány hazai „története” fölvetett több sajátos, de szakmailag mindenképpen érdekes kérdést. 2009 tavaszán az akkori miniszterelnök (Gyurcsány Ferenc) politikai pozíciója tarthatatlanná vált, komolyan fölmerült saját pártján (MSZP) belül is a leváltásának igénye. Az MSZP illetékesei úgy döntöttek, hogy ők maguk nyújtanak be konstruktív bizalmatlansági indítványt a („saját”) miniszterelnök(ük) ellen, azért, hogy ők határozhassák meg az utódját is. Sőt! Az a hír is fölröppent:, A bizalmatlansági indítvány első aláírója maga Gyurcsány Ferenc lesz. Ezt mondta a 168.hu-nak Lendvai Ildikó az MSZP parlamenti frakciójának vezetője" ,237 237 Barát József: Lendvai: A Gyurcsány-korszak folytatódik. 168 Óra, 2009.03. 22. http://www. 168ora.hu/itthon/lendvai-ildiko-nyilatkozat-32870 .html (Utolsó letöltés: 2016. 01.04.) 226
