Nagymihály Zoltán (szerk.): A történelem útján. Ünnepi tanulmányok Bíró Zoltán 75. születésnapjára (Lakitelek, 2020)
"Volt egy időszak…" Történetek a rendszerváltás korszakából - Tóth Károly: A rendszerváltás és a konstruktív bizalmatlansági "önindítvány"
„Volt egy időszak...’ A konstruktivitás implicite egyéb célt is szolgál. Az is benne rejlik, hogy általa csökkenthető a kormány ellen irányuló indítványok száma. Az ellenzéki pártok abban még könnyen egyetérthetnek, hogy a kormányt meg kell buktatni, abban azonban már jóval nehezebb megegyezniük, hogy ki legyen az egyetlen új, mindegyikük által elfogadható miniszterelnök-jelölt.236 Látszólag tehát jó megoldás született az NSZK-ban (hiszen megelőzhető vele az elhúzódó kormányválság), de alkalmazták-e ezt jelenleg Európa más államaiban is? - A tények azt mutatják, hogy nem túl széles körben, hiszen mindössze Belgiumban, Lengyelországban és Szlovéniában vezették be a konstruktív, míg a többiben a „destruktív” változatot. Lehet, hogy mégsem olyan jó az a „német modell”...? Mindazonáltal Magyarországon a konstruktív bizalmatlansági indítványt az 1990. évi XL. törvény vezette be jogunkba. Az Alkotmány hatályos szövegét a következőképpen állapította meg: „39/A. § (1) A képviselők legalább egyötöde a miniszterelnökkel szemben írásban - a miniszterelnöki tisztségre jelölt személy megjelölésével - bizalmatlansági indítványt nyújthat be. A miniszterelnökkel szemben benyújtott bizalmatlansági indítványt a Kormánnyal szemben benyújtott bizalmatlansági indítványnak kell tekinteni. Ha az indítvány alapján az országgyűlési képviselők többsége bizalmatlanságát fejezi ki, az új miniszterelnöknek jelölt személyt megválasztottnak kell tekinteni. (2) Az indítvány feletti vitát és szavazást legkorábban a beterjesztéstől számított három nap után, legkésőbb a beterjesztéstől számított nyolc napon belül kell megtartani. (3) A Kormány - a miniszterelnök útján - bizalmi szavazást javasolhat a (2) bekezdésben előírt határidők szerint. (4) A Kormány - a miniszterelnök útján - azt is javasolhatja, hogy az általa benyújtott előterjesztés feletti szavazás egyben bizalmi szavazás legyen. (5) Ha az Országgyűlés a (3)-(4) bekezdésben foglalt esetekben nem szavaz bizalmat a Kormánynak, a Kormány köteles lemondani.''' Lényegében a hazai verzió a német mintát követi, azzal a különbséggel, hogy nálunk a bizalmatlansági indítvány parlamenti elfogadása automatikusan a miniszterelnök megbízatásának megszűnését és a javasolt új jelölt megbízatásának kezdetét jelenti, nem szükséges hozzá semmilyen egyéb aktus (mint pl. a német kancellár fölmentése a szövetségi elnök által). 236 Egyébként a „kancellári kormányzás” jellemzője az (is), hogy csak a kancellár (miniszterelnök) ellen lehet bizalmatlansági indítványt benyújtani, az egyes miniszterekkel szemben nem. 225
