Nagymihály Zoltán (szerk.): A történelem útján. Ünnepi tanulmányok Bíró Zoltán 75. születésnapjára (Lakitelek, 2020)
"Volt egy időszak…" Történetek a rendszerváltás korszakából - Tóth Károly: A rendszerváltás és a konstruktív bizalmatlansági "önindítvány"
A történelem útján bírnia kell a parlamenti többség „bizalmát”, ennek híján a végrehajtó hatalom nem működhet tovább.232 Létrejöttek ennek szervezeti feltételei is. Az egyes minisztériumok élére megválasztott miniszterekből álló, viszonylag laza kohéziójú „tanács” (azaz a minisztertanács) helyébe egy meglehetősen homogén „kormány” lépett, amelynek egységét a kormányfő biztosítja, aki már nem csupán „a minisztertanács elnöke”, hanem „miniszterelnök”, aki számos olyan különleges jogosítvánnyal is rendelkezik, amelylyel képes a kormány és a kormányzat személyi és „cselekvési” egységét garantálni. Elegendő itt csupán arra utalni, hogy ő határozza meg személy szerint is a kormány összetételét, akként, hogy ő terjeszt javaslatot a miniszterek személyére a köztársasági elnök elé. De fordítva is igaz: ha elégedetlen valamely minisztere teljesítményével, tehet javaslatot felmentésére is az államfőnek. Ő határozza meg a „nagypolitikát” is, azáltal, hogy ő terjeszti a parlament elé a kormány programját. A kormány kiemelkedő közjogi súlyát tovább növeli a miniszterelnök meghatározó szerepe, ha érvényesül az ún. kancellári kormányzás. Mivel lényegében a kormányzás terhei a kormányfő vállain nyugszanak, indokolt, hogy kormányzati kérdésekben „szabad kezet” kapjon, mert valódi felelősséget csak ekkor viselhet. Ebben a kormányzati szisztémában természetes, hogy a miniszterelnök legyen a feje a kormánynak, azaz akarata ellenére senki ne változtathassa meg annak összetételét, például úgy, hogy valamelyik minisztert a parlament eltávolíthatná „bizalmi” úton. Nem is lehet „egyesével” kitenni a politikai felelősségre vonásnak a kormány tagjait, hanem csak a miniszterelnök (kancellár) ellen indítható bizalmatlansági eljárás a parlamentben - ami egyben a kormány ellen indítottnak is tekintendő. Egyébként ez az alkotmánymódosítás a bizalmi kérdés érdemében nem hozott lényegi változást, hanem az 1989. évi VIII. törvényt mindössze anynyiban módosította, hogy előírta: „24. § Az Alkotmány 39/A. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:»(2) Az indítvány feletti vitát és szavazást legkorábban a beterjesztéstől számított három nap után, legkésőbb a beterjesztéstől számított nyolc napon belül kell me gtartani.«2 5. § Az Alkotmány 39/B. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:»(2) 232 E helyütt most csak a rendszer fő vonásait tekintjük át, a részletesebb, finomabb kérdéseket, mint pl. a kisebbségi kormányzás, nem érintjük. 222
