Nagymihály Zoltán (szerk.): A történelem útján. Ünnepi tanulmányok Bíró Zoltán 75. születésnapjára (Lakitelek, 2020)
"Volt egy időszak…" Történetek a rendszerváltás korszakából - Tóth Károly: A rendszerváltás és a konstruktív bizalmatlansági "önindítvány"
„Volt egy időszak...”- szavazással, tehát egyértelműen jusson kifejezésre, hogy élvezi-e a Kormány a Parlament bizalmát vagy sem. A bizalom megvonása esetén a Kormány megbízatása megszűnik, új Kormány létrehozása válik szükségessé.” Ám ne feledjük: ekkor még hazánkban „népköztársasági” kormányforma létezik; az Országgyűlésben az egyetlen párt tagjai ülnek több mint háromnegyedes többségben,230 a Minisztertanács lényegében a párt közvetlen irányítása alatt áll, hatalommegosztás híján az ellenőrzés és a felelősség csak „viszonylagos” értelmet kap! Az alkotmánymódosítást követő 1989. évi IX. törvény (A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa tagjainak és az államtitkároknak jogállásáról és felelősségéről szóló 1973. évi III. törvény módosításáról) mindössze anynyit tett, hogy a Minisztertanács tagjai megbízatása megszűnésének eseteit kiegészítette a ,,d) a bizalom megvonásával, e) a Minisztertanács tagjainak halálával”. Magyarország közjogában tehát 1989 májusában „hivatalosan” is megjelent az Országgyűlés és a Minisztertanács viszonylatában a „politikai bizalom” intézménye, jóllehet még nincs szó a hatalmi ágak elválasztásáról... 4. Az 1989. évi XXXI. törvény Az 1949. évi XX. törvény (a Magyar Népköztársaság Alkotmánya) immár sokadik módosítása, az 1989. október 23-án kihirdetett és ugyanekkor hatályba is lépett 1989. évi XXXI. törvény közjogi-alkotmányos berendezkedésünket merőben új alapokra helyezte: a korábbi „szocialista” kormányforma helyett egy polgári jellegű parlamentáris köztársaságot vezetett be - ennek valamennyi jellemzőjével. Érvényesül az államhatalmi ágak elválasztásának klasszikus elve, azaz a törvényhozó hatalom (az Országgyűlés) ellenőrizheti a végrehajtó hatalmat (a kormányt).231 Hasonlóképpen a parlamentarizmus is, azaz a kormánynak 230 A 386 képviselőből 290-en (azaz az összes 75,1%-a) az MSZMP tagjai. In: Jónás Károly (Szerk.): Adatok és tények az 1985-1990. évi országgyűlésről. Budapest, Országgyűlési Könyvtár, 1990. 231 „...a hatalommegosztás elve elsősorban nem az államhatalmi ágak merev elválasztását jelenti, hanem az alkotmányos szervek működésének, a hatalomgyakorlásnak kölcsönös ellenőrzését, kiegyensúlyozását.” Lásd 2/2002. (I. 25.) AB határozat. 221
