Nagymihály Zoltán (szerk.): A történelem útján. Ünnepi tanulmányok Bíró Zoltán 75. születésnapjára (Lakitelek, 2020)
"Volt egy időszak…" Történetek a rendszerváltás korszakából - Tóth Károly: A rendszerváltás és a konstruktív bizalmatlansági "önindítvány"
„Volt egy időszak...’ Ezért fordulhatott elő, hogy amikor az 1990-es évek elején fölmerült a korábbi kormányok felelősségre vonásának kérdése, a közjog számára megoldhatatlan akadály jelentkezett: mivel a Minisztertanács (kormány) megbízatása megszűnt, a politikai felelősség szankciójának alkalmazása immár lehetetlenné vált, ráadásul a kormány (minisztertanács) felelősségének „tartalmi” alapja is hiányzott: az egyetlen párt (az MSZMP) által megszabott irányt, nem pedig a saját maga által kidolgozott és vállalt „programot” követte. Ennek szervezeti háttere is egyértelmű. A Minisztertanács elnöke „mindössze” a testület elnöke volt, mintegy primus inter pares, de semmiféle speciális jogokkal nem rendelkezett: összehívta és vezette az üléseket, kihirdette a határozatokat, ám beleszólása nem volt annak összetételébe: az elnököt és a tagokat a Népköztársaság Elnöki Tanácsának javaslatára az Országgyűlés választotta. Elvileg tehát egyfajta „kollektív felelősség” megállapítása jöhetett volna szóba... Ha pedig valamelyik miniszterrel a párt elégedetlen volt, nem indított ellene „bizalmatlansági eljárást”, hanem titokban fölkérte az illető minisztert, hogy (többnyire egészségi okokra hivatkozva) „önként" mondjon le tisztségéről, amit az érintettek rendszerint teljesítettek is. 1989-ig - A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa tagjainak és az államtitkároknak jogállásáról és felelősségéről szóló 1973. évi III. törvény 2. §-ának megfelelően - „A Minisztertanács tagjainak megbízatása a) lemondás, b) felmentés, c) visszahívás útján szűnik meg.” 3. A rendszerváltás időszaka Az Igazságügyi Minisztérium 1989. január 30-án közzétett egy dokumentumot Magyarország Alkotmánya - Szabályozási koncepció címmel. Ebben a hatályos rendelkezésekhez képest új fogalom jelenik meg: a „bizalom megvonása”. A Koncepció 10.1. pontjában a 2. bekezdés ezt tartalmazza: ,Jda a miniszterelnök ez irányú megbízatása bármely okból megszűnik, ez automatikusan magával hozza az egész Minisztertanács megbízatásának megszűnését. A miniszterelnök jogosult megvonni a bizalmat kormányának egyes tagjaitól. Ez esetben az eljárás a minisztertanácsi tagság keletkezésére irányadó megoldási változatok szerint alakul: amennyiben a miniszterelnök csupán bemutatja kormányát az Országgyűlésnek, a bizalom megvonása esetén elegendő ennek bejelentése, ha viszont a minisztereket a miniszterelnök javaslatára az Országgyűlés 219
