Nagymihály Zoltán (szerk.): A történelem útján. Ünnepi tanulmányok Bíró Zoltán 75. születésnapjára (Lakitelek, 2020)
Visszapillantás egy átmenetre. Gondolatok a rendszerváltásról - M. Kiss Sándor: Rendszervált (?), rendszerváltozás (?), rendszerváltoztatás (?)
Visszapillantás egy átmenetre „Tetszettek volna forradalmat csinálni!” - mondta állítólag Antall József már megválasztott miniszterelnökként egy alkalommal elégedetlenkedő (berzenkedő) híveinek (?), „fél híveinek” (?), táboron belüli politikai ellenfeleinek (?). Forradalom: osztálytársadalomban az elavult társadalmi és gazdasági rendnek az elnyomott osztály(ok) által való (fegyveres) megdöntése és új, fejlettebb, haladó rendnek a létrehozása. Gyökeres átalakulás, fordulat. A gépek feltalálását és elterjedését követő gazdasági átalakulás. A néptömegek műveltségének rohamos fejlődése és fejlesztése. Hát - mint az köztudott nem tetszettünk forradalmat csinálni, bár egy ilyen megoldásra Antall miniszterelnök úr sem törekedett. A forradalom - akár békés (esetleg bársonyos), akár fegyveres - egy fejlettebbnek hitt/tudott eszme jegyében megdönti az előtte lévőt. És az ellenforradalom? A reakciós erőknek a megdöntött rendszer visszaállítását célzó felkelése. Ha ezt Horthy Miklós tudta volna! Nem tudhatta, mert nem volt marxista, s marxista műveltsége is felettébb hiányos lehetett. Horthy feltehetően arra gondolt, hogy az ő világát - a Monarchia Magyarországát - egy erőszakos társaság, erőszakkal (forradalommal) megdöntötte. Ő pedig egy ellenlökéssel (ellenforradalommal) ezt az újat számolta fel. (Horthy tehát a kontra-rekontra rendszerben gondolkodott.) Magyarország egykori kormányzója aligha arra gondolt, hogy a haladót felváltja a maradival. Ezt majd Kádár János - a kompromisszumok szorgos robotosa - hozza 1956 novemberében a lenini útmutatás alapján, „tudományos igénnyel”, először szűkebben vett elvtársai, majd fokozatosan a magyar társadalom tudomására. 1945-ben forradalom zajlott le hazánkban - mondta Kádár. Forradalmat a forradalomban nem lehet csinálni - erősítette fel az állítását Kádár. ’56 tehát ellenforradalom volt, amely vissza akarta állítani Magyarországon a „Horthy-fasizmus” rendszerét. Kádár két legyet ütött egy csapásra. Miközben a „kompromisszumkötések szorgos robotosaként” „megdöntötte” a horthysta kontra-rekontra felfogást, ideológiai tartalommal is megtöltötte a fogalmakat. A forradalom haladó, az ellenforradalom retrográd. Ebben az ideológiai tartalommal ellátott forradalomelméleti környezetben kellett volna kidolgozni egy új forradalomelméletet. Ennek az új elméletnek két sarkalatos pontja lehetett volna. Vagy tagadjuk azt, hogy 1945-ben forradalom zajlott le hazánkban, vagy elfogadjuk, hogy egy forradalmat követhet egy újabb forradalom. Esetleg vissza lehetett volna térni a kontra-rekontra elmélethez, amely értelmében a kádári fordulat ellenforradalminak minősíthető. Még 147
