Nagymihály Zoltán (szerk.): A történelem útján. Ünnepi tanulmányok Bíró Zoltán 75. születésnapjára (Lakitelek, 2020)
Visszapillantás egy átmenetre. Gondolatok a rendszerváltásról - Lóránt Károly: Közgazdasági viták és választási lehetőségek
Visszapillantás egy átmenetre Vannak, akik ezt a radikalizmust a Világbank és az IMF nyomásának tulajdonítják, de nem így van: a fő ok „reformközgazdászaink” megszállottságában és türelmetlenségében keresendő, amely nagyon sok rokon vonást mutat a Rákosi-korszak épp ellentétes célú, de azonos erőszakosságú gazdaság- és társadalom-átalakítási programjaival, és amely döntő támogatást kapott a „baráti” média részéről. Lehetett volna másképp? Lehetett volna. Erre példa lehet Kína, még akkor is, ha a körülmények számos területen jelentősen eltértek. Például nem omlott össze a korábbi politikai rendszer, de nem is hagyott jóvá neoliberális politikát totális piacnyitással, és nem adta el a külföldieknek legfontosabb iparágait. Nálunk viszont az alternatív nézeteket képviselők nem voltak képesek magukat megszervezni, szétforgácsoltak voltak (például gyakran egymással szembenálló pártokhoz tartoztak), anyagi- és médiatámogatásuk pedig nem volt. Magyarország és Európa A kilencvenes években még egy másik fontos kérdés is eldőlt, és bár nem közgazdasági jellegű, érdemes megemlíteni: a NATO-tagság. Azok a kevesek, akik még emlékeznek az 1956-os forradalom ma ünnepelt napjaira, tudják, hogy a követelés egy semleges Magyarország volt. Ezért aztán az emlékezet-veteránok számára nagy meglepetéssel szolgált, hogy a rendszerváltás során hatalomra került és ’56 emlékét felmagasztaló pártok egyértelműen kiálltak a NATO-tagság mellett, amelyet azután az 1997-es népszavazáson az ország lakossága nagy többséggel jóvá is hagyott. Ellene csak a politikai skála két végpontja, a Munkáspárt és а МЕР (Magyar Igazság és Élet Pártja) kampányolt. De lett volna más választás, mint a NATO? Az Európai Unió jelenlegi 28 országa közül hat (Ausztria, Írország, Ciprus, Málta, Finnország és Svédország) nem tagja a NATO-nak, tehát az uniós tagság nem jár kötelezően a NATO-ban való részvétellel. Az idő dönti majd el, mennyire volt bölcs dolog a tagság politikai elit által történt erőltetése. Talán még nagyobb jelentőségű Magyarország európai uniós tagsága, amiről 2003-ban szintén népszavazás döntött, mégpedig nagy többséggel, a választásra jogosultak kissé kevesebb, mint felének részvétele mellett. A volt szocialista országok csatlakozásával egy működésképtelen szervezet jött létre, mert nem lehet ennyire eltérő gazdasági adottságokkal - és főleg 111
