Házi Balázs - Jónás Róbert - Nagymihály Zoltán - Rapali Vivien - Strausz Péter (szerk.): A rendszerváltás mérföldkövei (Budapest, 2020)
1988. augusztus 28. Grósz Károly és Nicolae Ceausescu aradi találkozója
A rendszerváltás mérföldkövei 1979 1980 Ч.....................................I-1981 1982 1988. augusztus 28. Grósz Károly és Nicolae Ceausescu aradi találkozója •í..................................I-1983 1984 1988-ra számos ponton kiéleződött a viszony Magyarország és Románia között. Az egyik legsúlyosabb konfliktust a nemzetiségi kérdés és a határon túli magyarok helyzete jelentette. A nyolcvanas években átalakuló nemzetközi viszonyokban mind nagyobb szerepet kaptak az emberi jogok, és a korábban évtizedekig hangoztatott román álláspont - miszerint a nemzetiségi kérdés belügy, a romániai kisebbségek helyzete amúgy is megoldott, illetve a nem létező magyar revizionizmussal való riogatás - egyre kevésbé tudott hatékony érdekérvényesítést biztosítani a román diplomácia számára. A romániai magyarsággal és általában a határon túli magyarsággal kapcsolatos felelősségvállalás tekintetében a magyar pártvezetés, illetve az ellenzéki mozgalmak, értelmiségi körök között jelentős nézetkülönbségek álltak fenn. 1985-ben Kádár János a Magyar Szocialista Munkáspárt XIII. kongresszusán még leszögezte, hogy a párt politikáját a szocialista hazafiság és a proletár internacionalizmus elveire alapozza,1 azonban az évtized második felében a magyar-román kapcsolatokat illetően a magyar külpolitika - nem függetlenül a hazai ellenzék nyomásától - fokozatosan átalakult, szakítva a korábbi megfontolásokkal. Előtérbe kerültek a nemzetiségek államok közötti kapcsolatépítő szerepére,2 valamint a nemzetközi normákra, egyéni és kollektív jogokra történő hivatkozások.3 1988-ra lényegében nemzetpolitikai fordulat állt be a magyar A Romániából Magyarországra menekülők száma a nyolcvanas évek második felében ugrásszerűen megemelkedett. Az MSZMP Politikai Bizottsága február 9-i ülésén foglalkozott a menekültek ügyével. Az itt tárgyalt határozati javaslat kitért a menekültkérelmek drasztikus emelkedésére is. Az adatok szerint míg 1985-ben 1709, addig 1988-ban már 6499 magyar nemzetiségű román állampolgár nyújtott be letelepedési kérelmet Magyarországon. Emellett több, legálisan érkező határon túli magyar politikai menedékjogért folyamodott, hogy elkerülje a visszautazást. A kérelmek nagyobb részét kedvezően bírálták el a hatóságok, a kormány pedig cáfolta azokat a sajtóban megjelent híreket, miszerint tömeges visszatoloncolások történtek volna.4 Az említett határozati javaslat azonban adatokat közölt a tiltott határátlépés közben elfogott és a román hatóságoknak visszaadott állampolgárokról. Eszerint ezek száma 1985-ben 200,1987-ben pedig 928 fő volt. A határozati javaslatból kitűnik, hogy a pártvezetés olyan megoldást szeretett volna találni, amely egyszerre van tekintettel a magyar belpolitikai helyzetre, a magyarromán viszonyra és a nemzetközi kapcsolatokra.6 A határon túli magyarok helyzetével az ellenzéki mozgalmak is foglalkoztak. Megalakult a Menedék Bizottság, amely a magyar társadalmat igyekezett mozgósítani a Romániából érkező menekültek megsegítésére.7 A Magyar Demokrata Fórum Jurta Színházban tartott, március 6-i és 21-i tanácskozásainak témája a magyar kisebbségek ügye volt.8 A március 6-i
