Házi Balázs - Jónás Róbert - Nagymihály Zoltán - Rapali Vivien - Strausz Péter (szerk.): A rendszerváltás mérföldkövei (Budapest, 2020)
1988. június 27. Tüntetés az erdélyi falurombolás ellen
_-L X 1985 1986 1987 megakadályozni a tüntetést. A feltételek a következők voltak: ne hangozzanak el rendszerellenes kijelentések, soviniszta jelszavak, és ne legyenek utcai rendbontások. Végül kijelentette, hogy a tüntetés megfelelő lebonyolításáért a személyes felelősség a rendezőket terheli. 1988. június 27-én este 7 órára százezer fő körüli tömeg gyűlt össze a fővárosi Hősök terére. A több száz karszalagos rendező, akik korábban ilyen feladatot még nem láttak el, remek munkát végeztek; a tüntetés minden provokáció és mellékzönge nélkül, méltósággal zajlott le. A romániai menekültek több száz fős csoportját Csoóri Sándor kísérte be a térre, akiket a résztvevők nagy tapssal fogadtak. A korabeli beszámolók szerint az előre kijelölt útvonalon gyertyákkal, fáklyákkal felvonuló tömeg méltóságteljesen és higgadtan viselkedett. A kisebbségi jogok tiszteletben tartására felhívó üzeneteiket többnyelvű transzparenseken jelenítették meg és szép számmal vonultak erdélyi településneveket ábrázoló táblákkal is. Olyan határon túli magyar értelmiségiek nevei is olvashatóak voltak egy-egy sírkeresztre emlékeztető transzparensen, akik a román kommunista titkosrendőrség, a Securitate zaklatásait követően önkezükkel vetettek véget életüknek: Jegyzetek 1 2 3 4 5 Szabédi László költő-műfordító-nyelvész; Csendes Zoltán statisztikus, egyetemi tanár, a megszüntetett kolozsvári Bolyai Egyetem rektorhelyettese; Szilágyi Domokos költő, és Hervay Gizella. A román nagykövetséget pajzsos rendőrsorfal védte. A hivatalban lévő román diplomaták a tüntetés delegációját nem fogadták és a tiltakozó memorandumot sem vették át. Válaszul azonban másnap bezárták a kolozsvári magyar főkonzulátust, munkatársait pedig kiutasították Romániából. Az új konzulátus megnyitására kilenc év múlva került csak sor. Ceausescu 1988. április 29-i bejelentését követően megkezdték a romániai falvak felmérését. A kitelepítések Románia Kárpátokon túli részein meg is indultak, mélyreható rombolást mégsem tudtak végezni. A nemzetközi tiltakozások és szűkös anyagi források egyaránt nehezítették a civilizálatlan terv végrehajtását, az 1989 decemberében kirobbant romániai forradalom pedig végérvényesen véget vetett a „településrendezésnek" és Ceausescu diktatúrájának, pár napra rá pedig a diktátor életének is. Madácsy Tamás 1 Szekér Nóra: "Dunának, Oltnak egy a hangja" In: A történelem útján - Ünnepi tanulmányok Bíró Zoltán 75. születésnapjára. Szerk. Nagymihály Zoltán. Lakitelek, Antológia, 2016. [203-216] 210. 2 Ripp Zoltán: Rendszerváltás Magyarországon 1987-1990. Budapest, Napvilág, 2006. 175. 3 A Magyar Demokrata Fórum 1987. szeptember 27-i nyilatkozata az MDF, mint civil konzultációs fórum megalakulásáról. In: Dokumentumok a Magyar Demokrata Fórum korai történetéből 1987-1989. Szerk. Riba András László-Szekér Nóra. Lakitelek, Antológia, 2017. [17-18] 17. 4 A Magyar Demokrata Fórum 1987. szeptember 27-i nyilatkozata az MDF, mint civil konzultációs fórum megalakulásáról. In: Dokumentumok a Magyar Demokrata Fórum korai történetéből 1987-1989. Szerk. Riba András László - Szekér Nóra. Lakitelek, Antológia, 2017. [17-18] 17. 5 Az Erdély-jelentést lásd Jelentések a határon túli magyar kisebbségekről. Szerk. Ara-Kovács Attila - Dávid György - Joó Rudolf - Kőszegi László - Nagy József- Tóth Károly Antal - Vásárhelyi Judit. Budapest, Medvetánc, 1988. 67
