Házi Balázs - Jónás Róbert - Nagymihály Zoltán - Rapali Vivien - Strausz Péter (szerk.): A rendszerváltás mérföldkövei (Budapest, 2020)

1988. május 20-22. A Magyar Szocialista Munkáspár rendkívüli pártértekezlete

1985

1986

1987

1989

I Kádár János és Grósz Károly 1986-ban. Fortepan / Angyalföldi Helytörténeti Gyűjtemény, 41310.

tartalmazta: Kádár János lemond a főtitkári posztról és elfogadja az elnöki pozíciót; a Központi Bizottság 113 tagjából 37-et Grósz jelölhet, a Politikai Bizottságban pedig a párton belüli mindhárom irányvonal képviselteti magát; a KB Titkárság és a Központi Ellenőrző Bizottság összetétele változatlan marad. Az előzetes tervezésen alapuló események azonban radikálisan más irányt vettek, amelynek okai részben a máig tisztázatlan egyéni alkukban és megállapodásokban keresendők. Emellett szerepet játszhatott az is, hogy Kádár előadói beszéde számos küldöttet elidegenített, akik így megszólíthatóvá váltak Grósz Károly számára. Vélhetően az ő és emberei szervező munkájának

köszönhetően a jelölőbizottság KB tagságra nem jelölte újra a Kádár embereinek számító Gáspár Sándort,

Havasi Ferencet, Lázár Györgyöt, Németh Károlyt és Óvári Miklóst. Az új Politikai Bizottság tagjai lettek:

Grósz Károly, Bereczjános, CsehákJudit, Hámori Csaba,

Szabó István, Iványi Pál, Lukács János, Németh Miklós,

Nyers Rezső, Pozsgay Imre és Tatai Ilona.

A pártértekezlet napirendjén mindössze két napirendi pont szerepelt: a párt feladatairól és a politikai intézményrendszer fejlesztéséről szóló állásfoglalás, valamint a szervezeti és személyi kérdések.14 Kádár János előadói beszédében elismerte, hogy a XIII. kongresszuson 57