Házi Balázs - Jónás Róbert - Nagymihály Zoltán - Rapali Vivien - Strausz Péter (szerk.): A rendszerváltás mérföldkövei (Budapest, 2020)
1988. május 20-22. A Magyar Szocialista Munkáspár rendkívüli pártértekezlete
A rendszerváltás mérföldkövei 1979 1980 1983 1984 ч............... 1981 kitűzött gazdasági és életszínvonal-emelési célok nem voltak megalapozottak. Szólt a gazdasági válság nyomán kialakult bizalmi válságról, a párt irányában érezhetően csökkenő bizalomról és a politikai intézményrendszer hibáiról. Javasolta a politikai intézmények szocialista rendszer érdekében történő megerősítését, ugyanakkor más pártok létrehozásának nem látta realitását.15 Az egypártrendszer, mint a párt vezető szerepét biztosítani képes forma Grósz Károly hozzászólásában is hangsúlyosan jelent meg. A miniszterelnök fontosnak tartotta a párt megújítása mellett az állam, és benne a kormány szerepének újragondolását is. Aktívabb, a kihívásokra gyorsabban reagáló, hatékonyabb kormányzati működést vázolt fel, ugyanakkor leszögezte, hogy a kormány bár önálló, de a párttól nem független, annak politikája iránt maximálisan elkötelezett.16 Pozsgay Imre hozzászólásában Engelsre hivatkozva arra hívta fel a figyelmet, hogy a párt megújulása kapcsán hangoztatott egység csak akkor tölthet be pozitív szerepet, ha teret engednek a vitáknak, az eltérő álláspontok ütköztetésének. Pozsgay a társadalom és a hatalom közötti új közmegegyezést sürgetett, amelynek előkészítéséhez egyebek mellett az alkotmány reformjára, a választási törvény átalakításra, az egyesületekről szóló törvény megalkotására, valamint Alkotmánybíróság felállítására lenne szükség. A közjogi viszonyok fejlesztése mellett szólt az állampolgári jogok kiteljesítéséről is, amelynek feltételeiként a szuverén törvényhozást, a párttól független kormányt és az erős tanácsi önkormányzatot nevezte meg.17 Ahogy a pártértekezleten elmondott beszédekből is látható, a Grósz Károly által képviselt politikai iránya kádári konzervatív vonal és a Pozsgay-féle reformer politika között helyezkedett el. Ez, valamint nemzetközi ismertsége és az iránta táplált bizalom Grósz Károlyt ideális főtitkár-jelöltté tette. Az értekezleten elfogadott állásfoglalás kimondta, 58 hogy a kialakult válságért felelősség terheli a Központi 1982 Bizottságot, a végrehajtó szerveket és a kormányt is. Meg kell újítani a párt működését, és erősíteni kell tevékenységének politikai jellegét. A közjogi kérdések közül az állásfoglalás célkitűzései közé bekerült az alkotmány felülvizsgálata, a párt és a kormány viszonyának újragondolása, az Országgyűlés pozíciójának erősítése, az önkormányzatok megerősítése, a választási rendszer átalakítása, valamint az országos és helyi népszavazásról szóló törvény megalkotása. A gazdasági válság leküzdéséhez az állásfoglalás az 1987. június 2-án elfogadott stabilizációs program végrehajtását jelöli meg feladatként a kormány és a pártvezetés számára. A dokumentum kitér a nemzetközi viszonyokra is, amelynek kapcsán Magyarországra nézve kedvező folyamatként ítéli meg a szovjet-amerikai kapcsolatokban beálló enyhülést. A nemzetpolitika újragondolásának megkezdett folyamata jelenik meg az állásfoglalás határon túli magyarságot érintő részében, amelynek kapcsán kimondja, hogy az egyéni és kollektív nemzetiségi jogoknak érvényesülnie kell a szocialista országokban. A nemzetiségeknek joguk van anyanyelvűk és kultúrájuk megőrzéséhez, valamint az anyanemzetükkel való kapcsolataik ápolásához.18 Az 1988. májusi pártértekezlet több szempontból is fordulópontot jelentett. A személyi összetétel ilyen nagyarányú változása megnyitotta az utat azoknak a reformoknak az elkezdésében és végigvitelében, amelyek az előző, konzervatív vezetés idejében nem lettek volna lehetségesek. Átmenetileg növekedett a bizalom a párt iránt, és megvalósult a sokak által régóta várt generációváltás is. Ugyanakkor az is kétségtelen, hogy a pártértekezlet határozata már a megszületésekor korszerűtlen volt. Nem vett tudomást az egyre inkább a pártszerű működés tartalmi és formai jegyeit mutató ellenzéki mozgalmakról, és nem reagált érdemben az 1987 óta megszülető különböző reformkoncepciókra sem. Jónás Róbert
