Házi Balázs - Jónás Róbert - Nagymihály Zoltán - Rapali Vivien - Strausz Péter (szerk.): A rendszerváltás mérföldkövei (Budapest, 2020)
1982. május 12. Magyarország csatlakozása a Nemzetközi Valutaalaphoz
-í- 1985 1986 1987 1988 1989 1990 Nyers Rezső (1923-2018) Budapesten született. A második világháború előtt betűszedőként és nyomdászként dolgozott. 1940-ben lépett be a Magyarországi Szociáldemokrata Pártba, melynek 1945-ben kispesti titkárhelyettese lett. 1946-1947 között a Népszavánál dolgozott, majd az MSZDP Pest megyei és Pest környéki szervezője. A szociáldemokrata és kommunista párt egyesülését támogatta, a létrejött Magyar Dolgozók Pártjában tisztséget is kapott. 1956-ban végzett a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen. A forradalom és szabadságharc után az MSZMP alapító tagja, kormánybiztos és KB tag. Kiállt Kádár János politikája mellett, támogatta Nagy Imre elítélését. 1958-tól 1998-ig országgyűlési képviselő. 1960-ban pénzügyminiszter, 1962-ben MSZMP KB titkár, 1966-ban PB tag lett. Az 1960-as évek közepétől általa és számos közgazdász által előkészített és kidolgozott, 1968-ban életbe léptetett gazdasági reformcsomagot, az új gazdasági mechanizmust főként külpolitikai események és a párt dogmatikus szárnyának térnyerése miatt leállították. Ettől kezdve az 1980-as évek végéig a politikában kevés befolyással bírt, inkább a tudományos életben tevékenykedett. A reformisták párton belüli erősödésével újra előtérbe került, 1987-ben az Országgyűlés reformbizottságának elnöke, államminiszter és újra PB tag lett. Az Új Márciusi Front alapításában részt vett, melyért pártmegrovásban részesült. Az MSZMP megszűnéséig annak elnöke volt, az utódpárt MSZP-ben szintén elnök. Az ellenzéki csoportokról, mozgalmakról, pártokról készített, jogszabályellenes állambiztonsági jelentések és az állampárt vagyonának tisztázatlan körülmények közötti eltűnése is elnöksége idején történtek. A választások után Horn Gyula váltotta az MSZP elnökségében. mezőgazdaságot; a termelés visszaesése pedig jelentős valutakiesést indukált a magyar exportban. Bár 1963-ban, majd 1965-ben Moszkva hajlandó volt segíteni, és enyhíteni Magyarország valutaéhségén, mégis a fentiek hatására indultaktapogatódzó tárgyalások egy lehetséges csatlakozásról a Nemzetközi Valutalaphoz és a Világbankhoz. A magyar vezetés Fekete János brit kapcsolatait felhasználva igyekezett saját lehetőségeit kipuhatolni; miután 1966 folyamán a britek részéről pozitív visszajelzés érkezett, a kérdés hivatalos szintre emelése érdekében 1967-ben a Politikai Bizottság egy hivatalos küldöttség Londonba menesztése mellett döntött. Ugyanezen év nyarán már az új gazdasági mechanizmust aktívan támogató politikusok érveltek a csatlakozás mellett a Központi Bizottságban. Nyers Rezső a problémák alapvető forrásaként a magyar gazdaság alacsony teljesítményét jelölte meg, amely lehetőségénél kisebb hatékonysággal termelt és gazdálkodott, mindennek következtében pedig 1951 óta makacsul ismétlődő hiány jelentkezett a fizetési mérlegben.5 Az esetleges IMF és IBRD-csatlakozás célját három pontban jelölték meg: a devizahelyzetből adódó gazdasági bizonytalanság kiküszöbölése, a rövid lejáratú tőkés adósságállomány stabilizálása, a korábbinál nagyobb devizatartalék megteremtése. Nyers azt is kiemelte, hogy a csatlakozás esetén Magyarország a második szocialista ország lehetne (Jugoszlávia után), amely csatlakozott a nemzetközi pénzügyi rendszerhez, s ez bátorítólag hathatna más KGST országokra is. 1967. júniusától - a belső konzultációk lezárultával - az év decemberéig a tárgyalások immár a szovjet vezetéssel folytak. E tárgyalások azonban nem vezettek eredményre, és a nyíltan ki nem mondott orosz 'nyet' hatására a magyar pártvezetés elállt az ötlettől.4 i
