Házi Balázs - Jónás Róbert - Nagymihály Zoltán - Rapali Vivien - Strausz Péter (szerk.): A rendszerváltás mérföldkövei (Budapest, 2020)
1990. november 6. Magyarország az Európa Tanács teljes jogú tagjává válik
A rendszerváltás mérföldkövei helyzetére, akik Európa legnagyobb lélekszámú nemzeti kisebbségét alkotják.10 Még ez év novemberében került sor Louisjung, az Európai Tanács Parlamenti Közgyűlése elnökének magyarországi látogatására, amelynek során megbeszéléseket folytatott Stadinger Istvánnal, az Országgyűlés elnökével, Várkonyi Péter külügyminiszterrel és Iványi Pállal, a Fővárosi Tanács elnökével és az MSZMP Politikai Bizottságának tagjával.11 Látogatása során az ET elnöke javaslatot tett arra, hogy az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének munkájában vegyenek részt magyar képviselők.12 Az Európa Tanácshoz való csatlakozás következő lépéseként a szervezet 1989-ben megfigyelői státuszt ajánlott Magyarország számára.13 1989 elején az MSZMP Politikai Bizottsága részletes elemzést és cselekvési tervet készített az integráció kapcsán követendő politikai stratégiáról. A dokumentum leszögezi, hogy szakítani kell a nyugat-európai folyamatok alapvetően gazdaságpolitikai típusú szemléletével, és a folyamatokat összetettebb módon, a politikai, biztonságpolitikai, emberi jogi, tudományos és kulturális dimenziókban is értelmezni kell. A meglepően realista dokumentum azzal számolt, hogy az integráció nyugati magországai mellé az elmaradott gazdasággal rendelkező keleti államok csak gazdasági perifériaként tudnak csatlakozni, és az így kialakuló munkamegosztásban a tudás- és technológiaigényes tevékenységek a fejlett centrum országokban maradnak.14 Az Országgyűlés 1990. május másodikai alakuló ülését - melyen vendégként részt vett Habsburg Ottó, az Európa Parlament Magyarországgal foglalkozó bizottságának elnöke és Pedro Bofill alelnök is - levélben üdvözölte az Európa Tanács nevében Anders Björk, az ET Parlamenti Közgyűlésének elnöke. Björk a szervezet nevében kifejezte jókívánságait és támogatásáról bizto- 274 sította Magyarországot a jogállam, az emberi jogok 1979 1980 1981 érvényesülése érdekében meghozandó reformok ügyeiben. Ugyanezen az ülésén az Országgyűlés nyilatkozatot fogadott el az Európa Tanács alapokmányában megfogalmazott eszmék és célok, valamint az emberi jogok és alapvető szabadságjogok védelméről szóló Európai Egyezményben foglaltak alkotmányban történő rögzítésének szándékáról.15 1990 májusában, az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének Budapesten megrendezett ülésén elmondott beszédében Antall József kifejezte Magyarországnak az Európai Közösséghez történő mielőbbi csatlakozási szándékát, a nemzeti kisebbségekkel kapcsolatban pedig hangsúlyozta az emberi jogok tiszteletben tartásának fontosságát.10 Az ET Parlamenti Közgyűlése október 2-i ülésén tárgyalta Magyarország tagfelvételi kérelmét. A közgyűlés - némi kritika mellett - pozitívan értékelte a magyar demokratikus átalakulást és Magyarország elkötelezettségét az Európai Tanács által képviselt eszmék mellett.17 Az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága október 17-én döntött Magyarország felvételéről.18 Az Európa Tanácshoz történő csatlakozásról szóló határozati javaslatot az Országgyűlés 1990. október 30-án tárgyalta. Előadói beszédében Jeszenszky Géza külügyminiszter történelminek nevezve az alkalmat, és az Országgyűlés támogatását kérte a határozati javaslathoz. A külügyi és az alkotmányügyi bizottság nevében felszólaló Horn Gyula, a külügyi bizottság elnöke kiemelte, hogy az Európa Tanácshoz történő csatlakozás érdekében mind Németh Miklós, mind Antall József kormánya nagy erőfeszítéseket tett. Felhívta a képviselők figyelmét arra, hogy a tagfelvétel az emberi jogok tekintetében nem csupán ajánlásokat, de kötelezettségeket is megfogalmaz, így az a továbbiakban már jogi lehetőségeket ad a magyar állampolgárokat érő emberi jogi jogsérelmek esetében. Rövid 1982 1983 1984
