Házi Balázs - Jónás Róbert - Nagymihály Zoltán - Rapali Vivien - Strausz Péter (szerk.): A rendszerváltás mérföldkövei (Budapest, 2020)

1990. november 6. Magyarország az Európa Tanács teljes jogú tagjává válik

985

vita után az Országgyűlés ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadta a javaslatot.

Magyarország hivatalosan 1990. november б-án - a kelet-közép-európai országok közül elsőként - vált az Európa Tanács teljes jogú tagjává. A csatlakozási folyamat során elvégzett munka jelentősen felgyorsította a magyar demokratikus átmenetet, ritmust adva a jogállamisággal, az emberi jogokkal és a többpártrendszerrel összefüggő jogalkotási folyamatnak. A

Jegyzetek

csatlakozás a történelmi szimbolikus térben is kiemelkedő jelentőséggel bírt. Az Európa Tanácsban elnyert tagság mérföldkő volt Magyarország számára az Európába visszavezető úton, így-Antall József szavaival élve - a nyugati orientáció számunkra nem integrációt, hanem újraintegrálódást jelentett abba a világba, amelyhez ezeréves normák és tradíciók kötöttek bennünket.

Jónás Róbert

1 Az Európa Tanács Alapszabálya. In: Az Európa Tanács válogatott egyezményei. Szerk. Masenkó-Mavi Viktor. Budapest - Strasbourg, Conseil de i'Europe - Osiris, 1999, 13-25.

2 Az Európa Tanács tevékenységéről és keleti bővítéséről lásd: Gyenge András - József Judit: Az Európa Tanács keleti bővítése. Külügyi Szemle, 1996/1,45-63.

3 Horváth István - Heltai András: A magyar-német játszma. Emlékezés és dokumentumok. Budapest, Corvina, 2015, 21.

4 Hettyey András: A német külpolitika és Magyarország euroatlanti integrációja az Antall-kormány éveiben. Külügyi Szemle, 2015/2, 3-24.

5 Horn Gyula: Cölöpök. Budapest, Zenit, 1991, 139-140.

6 Bizalmas jelentés a legfelsőbb vezetésnek az EGK-kapcsolatokról. In: Horváth István - Heltai András: A magyar-német játszma. Emlékezés és dokumentumok. Budapest, Corvina, 2015,103-112.

7 Balázs Péter: Az Európai Unió külpolitikája és a magyar-EU kapcsolatok fejlődése. Budapest, KJK-Kerszöv, 2002,120-121.

8 Aláírták Magyarország és az EGK megállapodását. Népszabadság, 1988. szeptember 27.1., 3.

9 A Bundestag határozati javaslata Magyarországról. Horváth István - Heltai András: A magyar-német játszma. Emlékezés és dokumentumok. Budapest, Corvina, 2015, 252-254.

10 Horn Gyula előadása a strasbourgi Európa Tanácsban. Népszabadság, 1988. május 3. 3.

11 Az Európa Tanács elnökének tárgyalásai. Népszabadság, 1988. november 24. 3.

12 Bővülő kapcsolatok hazánk és az Európa Tanács között. Népszabadság, 1988. november 25. 7.

13 Javaslat hazánk megfigyelői státusára az Európa Tanács Tanácskozó Gyűlésében. Népszabadság, 1989. január 25. 3.

14 javaslat a pártnak az európai gazdasági és politikai fejlődéssel, az integráció folyamatával összefüggő politikai stratégiájáról. MNL OL M-KS 288. f. 5/1051. ő. e.

15 Országgyűlési Napló 1990. Az Országgyűlés alakuló ülése, 21 -22.

16 Antall József kijelölt miniszterelnök beszéde az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének (Budapesten megrendezett) soros ülésén. In: Magyar külpolitikai évkönyv, 1990. Szerk. Torda Endréné. Budapest, Külügyminisztérium, 1990,156-157.

17 A közgyűlés támogatja felvételi kérelmünket. Népszabadság, 1990. október 3.1 -3.

18 Hazánkat fölvették az Európa Tanácsba. Népszabadság, 1990. október 18.1.

275