Házi Balázs - Jónás Róbert - Nagymihály Zoltán - Rapali Vivien - Strausz Péter (szerk.): A rendszerváltás mérföldkövei (Budapest, 2020)

1990. november 6. Magyarország az Európa Tanács teljes jogú tagjává válik

19® MEGÉRKEZTÜNK AZ EURÓPA TANÁCSBA Magyarország a 24. tagállam Jeszenszky Géza aláírta az emberi jogi egyezményt (Római tudósítónktól.) Diplomáciatörténelmi esemény a római Palazzo Barberi­­niben: kedd reggel Európa korábbi politikai megosztottsága véget ért. Magyarország hivatalosan is felvételt nyert az Euró­pa Tanácsba, huszonnegyedik tagállamként. Az ünnepélyes ce­remónia keretében Jeszenszky Géza külügyminiszter letétbe helyezte az alapokmány elfogadásáról szóló okiratot, s aláírta az európai emberi jogi egyezményt. Pontosan 9 óra 45 perekor — tévclánc segítségével — az Európa Tanács miniszteri bizott­sága és a meghívott kelet-közép-európai országok képviselői szemtanúi voltak, amint a kormányközi szervezet (és egyúttal az Európai Parlament) Strasbourg! székhaza előtt a magyar himnusz hangjaira felhúzták nemzeti zászlónkat a 23 tagállam lobogói, illetve az európai egységet szimbolizáló tizenkét csil­lagos zászló mellé. A magyar külügyminiszter. Laluraiere főtitkár asszony jobb­ján. aláírja a történelmi aktus okmányait. «m irttuíHi rn nMKTflr/iii.iT elé állított magatartási normá­kat „Ez a tény önmagában is az új Magyarország egyik leg­nagyobb vívmányának tekint­hető." A teljes jogú tagság lehe­tőséget nyújt, hogy politikai és társadalmi életünkben, tör­vényhozó tevékenységünkben hasznosítsuk a szervezet ta­pasztalatait — mondotta a magyar külügyminiszter „Ügy hiszem, egész Európa érdekében áü, hogy Magyar­­ország sikerrel tudja elvégez­ni az előtte áHó feladatokat" — folytatta bestiádét Je­szenszky Géza, mondván, si­kerünk tanúsíthatja, hogy a demokrácia és a piacgazdaság az élenjáró nyugati államok „utolérésének” receptje. A mai eseményt egy hosz­­szabb folyamat első szakaszá­nak tekintjük — mondotta Remélhetőleg az elkövetke­zőkben mind több kelet-kö­zép-európai ország nő fel az Európa Tanács felvételi kívá­nalmaihoz. A külügyminiszter befejezésül megállapította: felvételünk az Európa Tanács­ba a kibontakozó magyar de­mokrácia egyik legfontosabb külpolitikai sikere, s a kor­mány, a parlament, az egész nép mindent ebkövet majd annak érdekében, hogy mél­tók legyünk a bizalomra. Ezt követően Gabriele Got­ti, San Marino külügyminisz­tere, az Európa Tanács soros elnöke méltatta a magyar csatlakozás jelentőségét. An­nak a Magyarországénak, amely „a másik Európából ' (Folytatás a 3. oldalon.) I A Népszabadság vezető híre a csatlakozással kapcsolatban. Népszabadság, 1990. november 7. 1. gazdaság helyzetét, lehetséges kitörési pontként pedig az EGK-val kötendő megállapodást nevezte meg.61982 novemberében Magyarország újabb lépést tett a KGST jelentette korlátok megkerülésére, amikor a GATT (Általános Vámtarifa- és Kereskedelmi Egyezmény) értekezletén javaslatot tett egy Magyarország és az Európai Közösség közötti kétoldalú gazdasági megál­lapodásra.7 Bár a kezdeményezés nem járt sikerrel, a kitartó kapcsolatkereső munkának is köszönhető, hogy 1988 szeptemberében Magyarország elsőként köthetett kereskedelmi és gazdasági együttműködési megállapodást az Európai Gazdasági Közösséggel,8 a Bundestag pedig határozatban támogatta a magyar demokratikus átmenetet, amely ösztönzően hatott a magyar-német gazdasági és politikai kapcsolatokra és az EGK-val kialakított magyar viszonyra egyaránt.9 Az Európa Tanács és Magyarország közötti kapcsolat­­felvételre 1987-ben került sor, amelyet a következő években több magas szintű találkozó követett. 1988 májusában Horn Gyula külügyminisztériumi állam­titkár Marcelino Oreja, az Európa Tanács főtitkárának meghívására Strasbourgba látogatott, ahol a közgyű­lésen előadást tartott a magyar külpolitikáról. Horn az európai integrációs folyamatok mellett az emberi jogok kérdésével kapcsolatban kitért a határon túli magyarok 273 meg a főtitkár asszony, már azt megelőzően is sokat tett azért, hogy Európa szivében, a választóvonalnál ledőltek a falak. Elismeréssel szólt a be­állt változásokról, s annak a meggyőződésének adott han­got, hogy a magyar társada­lom, amely szívében mindig is Európához tartozónak érezte magát, most teljes jogú part­nerré válik a földrészen. Utalt arra is, hogy a nagy társadal­omi és gazdasági áralakulás ne­hézségekkel jár, s ezek megol­dásában Magyarország számít­hat az Európa Tanács támo­gatására. Jeszenszky Géza külügymi­niszter beszédében hangsú­lyozta, hogy ez a nap a mai Magyarország és alighanem az Európa Tanács számára is tör­ténelmi jelentőségű. Hazánk bebocsátása a szervezetbe az első lépés a földrész egysége helyreállításának útján. Emlékeztetett arra, hogy óhajunkat az Európa Tanács tagságára már 1989-ben meg­fogalmaztuk, és már az előző 4 Kétnapos ülést tartott az Európa Tanács miniszteri bi­zottsága Rómában. Hétfőn a Palazzo Barberiniben — ahol 1950. november 4-én elfogad­ták az európai emberi jogi egyezményt — megemlékeztek a konvenció negyvenedik év­fordulójáról. Sz,ámos ország külügyminiszterével képvisel­tette magát, nemcsak a hétfő estig huszonhármak, hanem a jubileumra meghívott kelet­­európai országok közül is né­­hányan. Kedd reggel, valamivel ki­lenc után kezdődött a palo­ta tróntermében a Magyaror­szág felvételének szentelt ün­nepi ülés. Catherine Lalu­­miére, az Európa Tanács fő­titkára beszédében hangsú­lyozta, hogy Magyarország, amely most я 24. tagállammá válik, sokat tett Európa meg­osztottságának felszámolásá­ért. Az esemény jelentőségét — szavai szerint — az adja meg, hogy Európa építésében egy új szak&sz kezdetét jelö­li. Magyarország, ismételte kormány is fontos reformokai hajtott végre. Azonban „belé­pésünk csak azon politikai és alkotmányos változások révér vált lehetővé, amelyeket a kormány és az ellenzék ködö­sen dolgozott ki az elmúlt nyár óta, különös tekintettel az idén tartott szabad választásokra”. Szólt arról is, hogy büszkék vagyunk, mert az újjászületett magyar demokrácia képes volt teljesíteni az Európa Tanács által a belépni szándékozók

Next

/
Thumbnails
Contents