Házi Balázs - Jónás Róbert - Nagymihály Zoltán - Rapali Vivien - Strausz Péter (szerk.): A rendszerváltás mérföldkövei (Budapest, 2020)
1990. október 3. A német újraegyesítés
A rendszerváltás mérföldkövei 1979 1980 ч-1981 1982 ■ 4' 1983 1984 Németország újraegyesítését ünneplők 1990. október 3-án, a berlini Schlossplatzon. Forrás: Fortepan / Urbán Tamás adományozó, 124609. lenne, ha a német eseményeket a szovjetek fékeznék. 1990 januárjában Thatcherrel tárgyalva már az egyesítést sokáig szintén ellenző francia elnök, Francois Mitterrand is jelezte, hogy értékelése szerint a két német állam egyesülése elkerülhetetlen, lévén senki nem fog hadat üzenni Németországnak, annak megakadályozására (így Gorbacsov sem). A Vaslady végül 1990 februárjára fogadta el az elkerülhetetlen kényszerűséget, s az elsők közt utalt Németország várható NATO tagságára.1 2 Utóbbi mélyen sértette a szovjet vezetés érdekeit és büszkeségét, ám az eddigre totálisan kiszolgáltatott helyzetbe került Mihail Gorbacsov képtelen volt érdemi befolyást gyakorolni az amerikai félre. Az 1990. május 30-a és június 3-a között megrendezett washigtoni-camp davidi csúcstalálkozón végleg eldőlt, hogy az újraegyesült Németország a NATO katonai szövetségének tagja lesz. Az újraegyesítést szabályozó nemzetközi egyezmény részleteit a négy nagyhatalom és a két német állam részvételével 1990 februárja és szeptembere között dolgozták ki, az ünnepélyes újraegyesülés pedig 1990. október 3-án történt meg, Berlin innentől ismét egész Németország fővárosa lett. Kávássy János Előd Jegyzetek 264 1 David F. Schmitz: Brent Scowcroft. Amerika a nemzetközi arénában Vietnám után. Budapest, Antall József Tudásközpont, 2017, 217-218. 2 Kávássy János Előd: „Rossz németek, mint voltak". Magyar Hírlap, 2015. március 31.7.
