Házi Balázs - Jónás Róbert - Nagymihály Zoltán - Rapali Vivien - Strausz Péter (szerk.): A rendszerváltás mérföldkövei (Budapest, 2020)
1979. december 27. A Bethlen Gábor Alapítvány kezdeményezése
1985-\.....................................I-1986 1987 • f • 1988 1979. december 27. A Bethlen Gábor Alapítvány kezdeményezése 1989 1990 A Bethlen Gábor Alapítvány a nemzeti sorskérdéseket fontosnak tartó, a teljes magyarság összefogását előmozdítani igyekvő, a csendes, hatalomtól független építkezést célul kitűző értelmiség leghoszszabb távú és legmaradandóbb kezdeményezése volt. Bár az ötlet és a szervezkedés kezdete a '70-es évek legvégére tehető, maga az engedélyezési folyamat csak a '80-as évek közepén érhetett célba. A magánalapítvány létrehozásának ötletgazdája Bakos István művelődéskutató volt, aki ez irányú terveivel 1979 őszén - az Erdély aranykorát megteremtő és az akkor különálló országrészt „nagy veszedelmek között [...] oltalmas várrá, a benne élő nemzetiségek és felekezetek otthonává építő"1 fejedelem születésének négyszázadik évfordulóján - kereste meg a hozzá hasonlóan gondolkodó harcostársakat.2 A népi-nemzeti értelmiség jelesei, Csoóri Sándor, Kiss Ferenc és Kosa Ferenc - az Egyesült Államokban élő, de ekkor épp Magyarországon tartózkodó Veress Bulcsú társaságában - az év december 27-én kereste fel Illyés Gyulát, hogy tekintélyével álljon a szerveződés mögé. A karácsonykor elkészített felhívást a Németh László özvegyénél szilveszterező társaság jó része aláírta.3 A végül 65 aláírással4 alátámasztott engedélyeztetési kérelmet 1980. április 14-én nyújtották be Pozsgay Imre kulturális miniszterhez.5 Bár utóbbi egy feljegyzésében támogatásáról biztosította a kezdeményezést, a hivatalos kultúrpolitika „malmai" lassabban és másképpen őröltek.6 Az 1981-es év folyamán a kezdeményezők levelezést folytattak, majd találkoztak is Pozsgayval, az ügyben azonban látható előrelépés nem következett be.7 1982. május 5-én a kezdeményezők - a jövőbeli teendők megbeszélése érdekében - a Kárpátia étteremben találkoztak, ahol az alapszabály elkészítéséért felelős Előkészítő Bizottságot választottak. A Bizottság elnöke Kodály Zoltánná, titkára Kiss Gy. Csaba, tagjai Bakos István, Csoóri Sándor, Hanák Péter, Király Tibor, Kodolányi Gyula, Kosa Ferenc, Mészöly Miklós és Zsebők Zoltán voltak.8 Ahogy a névsorból jól látszik: a kezdeményezők megpróbálták a szellemi élet minél szélesebb köreit támogatónak megnyerni. Az év karácsonyán a kezdeményezők elfogadták az elsősorban Király Tibor által elkészített alapszabály-tervezetet, és az engedélykérést újból elküldték az akkor már Köpeczi Béla által vezetett minisztériumhoz.9 Kéréseik nyomatékosítására felállították a BGA első kuratóriumát, amelynek elnöke Márton János agrárközgazdász, további tagjai Kiss Ferenc, Kosa Ferenc és Vekerdi László lettek. A négy első aláíró-alapító - Csoóri Sándor, Illyés Gyula, Kodály Zoltánná és Németh Lászlóné - egyben 100 ezer forint alaptőkét tett letétbe a szerveződés létrehozására.10 1983 tavaszán a kuratóriumi elnök Márton János új alapszabály-tervezetet készített. Ezzel szinte egy időben, április 15-én elhunyt a kezdeményezés 21
