Házi Balázs - Jónás Róbert - Nagymihály Zoltán - Rapali Vivien - Strausz Péter (szerk.): A rendszerváltás mérföldkövei (Budapest, 2020)
1979. december 27. A Bethlen Gábor Alapítvány kezdeményezése
A rendszerváltás mérföldkövei I98O I98I 1984 1982 •t-1983 Bakos lstván(1943-) Az egyetem megkezdéseelőttagronómusvoltPeterden. Az ELTE Bölcsészettudományi Karának magyar-népművelés szakán szerzett diplomát 1969-ben az Eötvös Kollégium tagjaként. Többször is az egyetemi diákbizottság titkára volt, szerepe volt az 1969-70-es „bölcsészkari KISZ lázadásban". Végzését követően kezdetben kutatóként, majd kutatásszervezőként és köztisztviselőként dolgozott. 1970-től a Magyar Tudományos Akadémia Tudományszervezési Intézetében, három évvel később a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsában helyezkedett el. 1975-től a kormány Tudománypolitikai Bizottságában, az MM Tudományszervezési Intézetében, majd 1979-től tizenöt éven át a Művelődési Minisztériumban tevékenykedett, az Antall-kormány idején felsőoktatási és kutatási főosztályvezetőként. A rendszerváltás előtt több ellenzéki aláírásgyűjtésben is részt vett, 1979-ben az ő ötlete volt a Bethlen Gábor Alapítvány létrehozása, melynek engedélyezéséért 1985-ig kellett várni. 1999-2007 között az alapítvány elnöke volt. A lakiteleki találkozónak és az MDF-nek mozgalomként előzményeitől kezdve aktív szereplője, később tagja volt, de a párttá alakulást követően kilépett. Részt vett a Hitel szerkesztésében, továbbá alapítója a Magyar Felsőoktatás és a Magyar Figyelő című orgánumoknak. 1994-ben megválasztották a Magyarok Világszövetsége főtitkárának. A Lakiteleki Népfőiskola Alapítvány és a Bethlen Gábor Alapítvány kurátora. legtekintélyesebb támogatója, Illyés Gyula. 1983 nyarán a Művelődési Minisztérium Titkársága és az Irodalmi és Művészeti Tájékoztatási Főosztály is elutasította a kezdeményezés engedélyezését. Utóbbi részéről Rátki András főosztályvezető egyenesen a Horthy-korszak titkos irredenta szervezeteihez hasonlította a Bethlen Gábor Alapítvány tervezetét.11 A kezdeményezők azonban nem tágítottak: céljaik komolyságát is érzékeltetve 1984. február 6-án Prae Bethlen-díjjal tüntették ki Czakó Gábort és Csoóri Sándort.12 Felgyorsította a folyamatot az egyre határozottabban fellépő népi-nemzeti ellenzék tizenkilenc tagjának Bíró Zoltán, Für Lajos és Kiss Ferenc által összeállított, Kádár Jánoshoz írt levele, amelynek követelései között ott volt a Bethlen Gábor Alapítvány engedélyeztetése is.13 Augusztus 22-én a magyar kultúrpolitika valós irányítója, Aczél György találkozott a „tizenkilencek" aláíróival, majd egy hét múlva Köpeczi Béla miniszter is fogadta a BGA kezdeményezőit. Még e hónap végén a miniszter bizonyos javításokat kezdeményezett az alapszabály kapcsán, 22 amelynek letisztázott, véglegesített formáját Márton János kuratóriumi elnök küldte el Köpeczinek, 1985 januárjában.14 A miniszteri engedélyezésre - az első nyilvános magánalapítvány létrehozására - 1985. június 11 -én, néhány nappal az ellenzék monori találkozója előtt került sor.15 Az alapító kuratórium elnöke - immár hivatalosan - Márton János, tagjai Juhász Gyula, Király Tibor, Kiss Ferenc, Kosa Ferenc, Szabó Gábor és Vekerdi László lett. A hatalmat irritáló gesztusként az év szeptemberében - az első kuratóriumi ülésen - az Alapítvány titkárává az Új Forrásban megjelent, 1956-ra emlékező verse miatt az írószövetség titkári pozíciójából lemondásra kényszerített, augusztusban szintén Prae Bethlen-díjjal kitüntetett Nagy Gáspárt választották.16 A Titkárság további tagjai Bakos István, Kiss Gy. Csaba, Krasznai Zoltán és Lezsák Sándor lettek.17 Hogy az engedélyezés nem jelentett egyben támogatást a hatalom részéről, azt a toborzásnak szánt Felhívás - nem-hivatalos - letiltása bizonyította: Magyarországon csupán a Honismeret, az Olvasó Nép és a Somogy hasábjain jelenhetett meg
