Házi Balázs - Jónás Róbert - Nagymihály Zoltán - Rapali Vivien - Strausz Péter (szerk.): A rendszerváltás mérföldkövei (Budapest, 2020)

1989. október 23. A köztársaság kikiáltása

Kossuth Lajos tér, ünneplők 1989. október 23-án, a Magyar Köztársaság kikiáltásakor a Parlament előtt. Forrás: Fortepan / Vészi Ágnes adományozó, 137055.

jegyeire építve kell továbbépíteni a munkánkat október 23-áig."7 Mindez némi kontrasztot mutat a köztársaság kikiáltásának főszereplője, Szűrös Mátyás visszaemlékezésével, aki két évtized távlatából úgy fogalmazott: nem 1956. október 23-a emlékének elhomályosítása volt a cél, „éppen ellenkezőleg, 1956 fényének növelése, jelentőségének tudatosítása, és példájának követése állt szándékunkban."8 Az ellenzéki szervezetek által, az ünnep előkészítése érdekében alapított Október 23-a Bizottság szeptemberi nyilatkozata ezzel szemben egyértelművé tette: „Az MSZMP a március 15-i és június

16-i sikertelen próbálkozása után október 23-ával

kapcsolatban is a »nemzeti megbékélés« jelszavát hangoztatja. Véleményünk szerint ez nem szolgál mást, mint az MSZMP 1956 utáni szégyenteljes szerepének, mai hatalomátmentési törekvéseinek elkendőzését."9 Tény az is, hogy a Bizottság egyik fő célját - a szabadságharc évfordulója legyen nemzeti ünnep és munkaszüneti nap - nem fedte le egészen a „nemzeti emléknap" és „a köztársaság kikiáltásának napja." Nem teljesült a Bizottság azon kérése sem, hogy a Kossuth térre, az esti órákra tervezett rendezvény szónokai arról az országházi erkélyről beszéljenek, ahonnan harminchárom évvel korábban Nagy Imre - mindezt azzal az érveléssel 189