Házi Balázs - Jónás Róbert - Nagymihály Zoltán - Rapali Vivien - Strausz Péter (szerk.): A rendszerváltás mérföldkövei (Budapest, 2020)
1989. október 23. A köztársaság kikiáltása
A rendszerváltás mérföldkövei i 1979 1980 1981 1982 1983 1984 Szűrös Mátyás (1933) A gimnáziumi negyedik évét már szovjet ösztöndíjasként végzi el, 1953-ban Moszkvába kerül, ahol 1959-ig a Nemzetközi Kapcsolatok Intézetében tanul. 1959-1962 között a Külügyminisztérium előadója, majd főelőadója. 1962-ben a berlini nagykövetség harmadtitkára, 1965-1983 között pedig a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottság külügyi osztályán dolgozik, annak vezetőjeként. 1975-ben kelet-berlini nagykövet, 1978-1982 között moszkvai nagykövet. 1951-1956 között a Magyar Dolgozók Pártjának tagja, majd átiratkozik a Magyar Szocialista Munkáspártba, aminek 1989-ig tagja. 1978-tól a párt Központi Bizottságának tagja, 1983-1989 között titkára. A párt reformkommunista szárnyának egyik képviselője Pozsgay Imrével és Németh Miklóssal együtt. 1985-ben bekerül az Országgyűlésbe egyéni képviselőként. 1985-1989 között a külügyi bizottság elnöke, 1988-1989 között pedig az MSZMP-csoport vezetője volt. 1989 márciusában az Országgyűlés elnöke. 1989. október 23-án az Országgyűlés erkélyén kikiáltja a Magyar Köztársaságot, ezáltal Magyarország ideiglenes köztársasági elnöke lesz. 1989-ben belép a Magyar Szocialista Pártba. 1990-2002 között parlamenti képviselő, 1990-ben egyéni képviselőként jut be. 1990-1994 között az Országgyűlés alelnöke. 1985-1989, valamint 1994-2002 között az Interparlamentáris Unió magyar nemzeti csoport elnöke, a magyar-osztrák tagozat elnöke. utasította el a kormányzat, hogy onnan „az állam legfőbb választott vezetői jogosultak szólni a néphez."10 Az '56-osok azt is nehezményezték, hogy az Országház tetején lévő vörös csillag világítását nem jelképes módon, az ünnepség kezdetekor, hanem már néhány nappal korábban lekapcsolták.11 Ilyen előzmények után október 23-án, déli 12-kor Szűrös Mátyás, az Országgyűlés elnöke, ettől a naptól ideiglenes köztársasági elnök kikiáltotta a Harmadik Magyar Köztársaságot. Szűrös beszédében utalt a történelmi előzményekre: 1918 és 1945 mellett Kossuth Lajosra és 1849-re is - amikor nem kiáltották ki a köztársaságot -, valamint kiemelten „az 1956-os októberi népfelkelés és nemzeti függetlenségi megmozdulásra." „Legyen hosszú életű az új Magyar Köztársaság, és boldogabb elődeinél" - mondta beszédének záró mondataiban.12 A szomszédos országok sajtója - elsősorban Csehszlovákiában - kifogásolta, hogy az új köztársaság felelősséget kíván érezni a határon túli magyarság sorsáért.11 Hírügynökségek kiemelten foglalkoztak azzal is, hogy a Szovjetunióval való kapcsolatok „zavartalan és kiegyensúlyozott fejlesztése" füttyszót, az Egyesült Államokkal való jó együttműködésre törekvés tapsot váltott ki a téren összegyűlt tömegből.14 Az Október 23-a Bizottság délután zajló rendezvényei a legfontosabb '56-os helyszíneket járták körül. A Corvin közben, a Kilián laktanyánál, a Magyar Rádió előtt, a Műszaki Egyetemnél, a Bem téren és a Hősök terén zajló rendezvényeken számos '56-os szabadságharcos (Szalay Róbert, Gyenes Judit, Márton András, Marián István, Mécs Imre, Sebestyén László, Hornyák Tibor, Zimányi Tibor), valamint ellenzéki szereplő (Ruttkay Levente, Wachsler Tamás, Für Lajos) mondott beszédet.15 Az ünnep zárásaként százezres tömeg vett részt a Kossuth Lajos téren megrendezett ünnepségen, amelyet a Magyar Televízió élőben közvetített. Több mint három évtized után öt neves szabadságharcos, Fónayjenő, Obersovszky Gyula, Krassó György, Wittner Mária és Rácz Sándor beszélhetett szabadon és eleveníthette fel a forradalom és szabadságharc emlékét az Országgyűlés lépcsőjéről szónokolva.16 Nagymihály Zoltán 190
