Házi Balázs - Jónás Róbert - Nagymihály Zoltán - Rapali Vivien - Strausz Péter (szerk.): A rendszerváltás mérföldkövei (Budapest, 2020)
1989. július 11-12. Az NDK-s menekültek és a nyugati határ megnyitása
A rendszerváltás mérföldkövei 1979 1983 1984 a lépéseket, amelyeket Bonn irányába tettek. Az igen hűvös hangulatú találkozón a magyar külügyminiszter világossá tette, hogy a nemzetközi közvéleményre és Magyarország nemzetközi kötelezettségeire való tekintettel az MNK egyetlen NDK-állampolgárt sem fog erőszakos úton visszaküldeni hazájába. Igaz, Horn azt is leszögezte, hogy az NSZK által keletnémet állampolgárok részére kiállított útleveleket nem ismerik el, illetve nem adnak menekültstátuszt senkinek. Utóbbiakkal Berlin számára véglegesen egyértelművé vált, hogy a keletnémet vezetés immár képtelen saját érdekeinek irányába kényszeríteni a Kádár János utáni budapesti vezetést. A békés, incidensmentes megoldáshoz - minden visszaemlékezés szerint - a fentiek mellett Horváth István belügyminiszternek és Székely Jánosnak, a Határőrség parancsnokának együttműködése is kellett. (Sajnos ugyanis már volt egy incidens, amikor egy háromfős család a zöld határon próbált meg átkelni, s az apa - a keletnémet határőrség kegyetlenségéből kiindulva, félve, hogy a fiatalember lőni fog - rátámadt a magyar járőrre, a fegyver elsült, a német férfi pedig meghalt.) Ebben az időszakban Kovács László már kétnaponta tárgyalt a Magyar Máltai Szeretetszolgálatnál Kozma Imre atyával, kérve, nyugtassák az NDK-sokat, hogy azok spontán módon „ne törjenek ki". Ezzel párhuzamosan Jegyzetek 1981 kérte az NSZK budapesti nagykövetét, hogy jelezze az NDK-s menekülteknek, hogy a magyar vezetés ki fogja engedni őket. Ezzel nagyjából párhuzamosan a szovjetek jelezték, hogy e kérdés számukra a két német állam és a Magyar Népköztársaság saját ügye, abba Moszkva nem kíván beavatkozni. Végül Kovács két nappal az 1989. szeptember 11 -ei határnyitás előtt egymást követően (másfél-két órán belül) tájékoztatta az NDK, az NSZK és a SZU nagyköveteit. Az NDK nagykövete, Oskar Fischer először saját, majd Erich Honecker személyes levelét hozta, követelve, hogy Horn állítsa le mindezt. A magyar választ Grósz, Nyers Rezső, Horn, Kovács és Thürmer Gyula együtt szerkesztették, és tudatosan csak a határ megnyitásának reggelén juttatták el az NDK nagykövetének - így minimalizálva a keletnémet vezetés diplomáciai mozgásterét.4 A magyar kormány döntését 1989. szeptember 10-én este Horn Gyula jelentette be a televízióban, az intézkedés szeptember 11 -ei 0 órás életbe lépése után három nap alatt 12.000 NDK-állampolgár távozott Ausztriába (pontosabban azon keresztül az NSZK-ba). 1989 novemberének végéig mintegy 60-70 ezer keletnémet hagyta el hazáját Magyarországon keresztül. Berlin mellett a csehszlovák és román vezetés is élesen tiltakozott a magyar lépés miatt, lévén ezzel fizikailag is megkezdődött a keleti blokk felbomlása. Kávássy János Előd 1982 1 Sailai János: Egy idejét múlt korszak lenyomata -A vasfüggöny története. Budapest, Hanns Seidel Alapítvány, 2012. 2 Kávássy János Előd interjúi Kovács Lászlóval. 2014. 01.28. és 2014. 02. 25. Publikálatlan. 3 Páneurópai piknik és határnyitás 1989-ben. Múlt-kor, 2009. 08. https://multkor.hu/20090819_paneuropaLpiknik_es_hatarnyitas_1989ben (Utolsó letöltés: 2020.10.28.) 4 Slachta Krisztina-Tóth Imre: Határnyitás. Archívnet, 2016/4. https://archivnet.hu/menekultkerdes_migracio_magyarorszagon_a_20_ szazadban/5._az_1989._szeptemberi_hatarnyitas_nemet_kulugyi_es_allambiztonsagi_dokumentumok_tukreben.html (Utolsó letöltés: 2020.10.28.) 174
