Házi Balázs - Jónás Róbert - Nagymihály Zoltán - Rapali Vivien - Strausz Péter (szerk.): A rendszerváltás mérföldkövei (Budapest, 2020)
1989. július 11-13. George Bush amerikai elnök budapesti látogatása
__L I 1985 1986 1987 végül, de nem utolsósorban a nyugati parti konzulátus évek óta húzódó ügyének előmozdítása.1 Amerikai részről ugyanakkor esszenciálisán a lokális-regionális-globális politikai üzenetek egyértelműsítése volt a cél. George Bush a Kossuth téren való ikonikus, az esőben és szélben spontánná vált nyilvános szereplése és felszólalása után másnap, 1989. július 12-én a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen elmondott, a közelmúlt magyar eseményeire is reflektáló beszéde artikulálta az elnök és adminisztrációja üzenetét: „Ahogy a temetése [Nagy Imréé - KJE] zajlott néhány héttel ezelőtt, a Szózatot idézve Magyarország erősödő hangja hallatszott. S ebben az egyszerű és komor ünnepségen a világ többet látott, mint méltóságteljes eseményt, a megbékélés megvalósulását. Az igazság kinyilvánulásának szemtanúi voltunk. [...] Néhány történész úgy érvel, hogy a marxizmus egy emberi impulzusból emelkedett fel. De Kari Marx csak az emberi létezés egyetlen vonalát követte, nem látva az emberi létezés színes és változatos képének teljességét. Úgy tekintett az emberre, mint szerencsétlen lényre, aki képtelen saját sorsát alakítani. De az embert nem személytelen gazdasági erők irányítják. Nem egyszerű tárgya a történelem mechanikus erőinek. Az ember inkább képzelőerővel teli, alkotó. [...] A magyar emberek kreatív zsenije, mely sokáig el volt nyomva, most újra virágzik az önök iskoláiban, üzleteiben, templomaiban. S ez több, mint a szabadság múló évszaka. Ez Magyarország, visszatérve normális, tradicionális értékrendjéhez. Ez Magyarország hazatérőben." Jegyzetek Az amerikai elnök a magyar ellenzék prominenseivel Mark Palmer zugligeti nagyköveti rezidenciáján találkozott, ahol a különböző pártokat mintegy tízen képviselték. Ennek kapcsán fontos kiemelni, hogy bár a Bush-látogatás ideje alatt Palmer nagykövet tudatosan a végig a Fideszt, illetve az SZDSZ-ből Kis János személyét igyekezett proponálni, Budapesten Bush és környezete nem az ellenzékiekben, s még csak nem is a reformkommunistákban, hanem Grószban és körében látta azt az erőt, mely végig tudja vinni a demokratikus átalakulást Magyarországon. Ez jelentős kontrasztban áll azzal, hogy a magyarországit közvetlenül megelőző lengyelországi útján Bush elnök nemcsak Varsóban a Nemzetgyűlésben, de Gdanskban, a Szolidaritás szülőhelyén is beszédet mondott, ráadásul demonstratívan, annak lakásán találkozott. Az elnök tehát egyértelműen kiállt az 1981-től folyamatosan több milliós tagságú Szolidaritás tömbje mellett, ám ugyanezt Magyarországon egyetlen ellenzéki párt érdekében sem tette meg.1 2 A lengyelországi és magyarországi látogatások kedvező tapasztalatainak alapvető szerepe volt abban, hogy a Bush adminisztráció egy új amerikai-szovjet csúcs megrendezése mellett döntsön - ez lett az 1989. december 2-3-i máltai csúcstalálkozó - illetve, hogy a Rab Nemzetek Hete alkalmából elmondott, 1989. július 21-i beszédében az elnök proklamálja az „Amerika mellettetek áll" gondolatát. Kávássy János Előd 1 Kávássy János Előd: Sodrásban. A Magyar Népköztársaság és az Amerikai Egyesült Államok kapcsolatai a hidegháború végjátékában. Budapest, Cepoliti, 2019. 2 Kávássy János Előd: Adalékok Mark Palmer budapesti amerikai nagykövet magyarországi tevékenységéhez (1986-1990). In: A cselekvés fél éve - 1988 ősze-1989 tavasza. Szerk. Szeredi Pál. Lakitelek, Antológia, 2019. 169 _ I T
