Házi Balázs - Jónás Róbert - Nagymihály Zoltán - Rapali Vivien - Strausz Péter (szerk.): A rendszerváltás mérföldkövei (Budapest, 2020)
1979. május 18-19. Fiatal Írók Találkozój
A rendszerváltás mérföldkövei 1980 1983 1984 1979. május 18-19. Fiatal írók Találkozója Hosszú előkészületek és nem mindig hivatalos engedélyeztetési folyamat után került sor 1979. május 18-19-én a Bács-Kiskun megyei Lakiteleken a Fiatal írók Találkozójára. A fő szervező, ötletgazda és egyben házigazda Lezsák Sándor költő visszaemlékezése szerint már 1977 második felében eltervezték a nemzedéki tanácskozást.1 Az 1978 májusában elmaradt találkozó egy évvel későbbi megrendezéséhez több dolog együttállására volt szükség: elsősorban Illyés Gyula támogató hozzáállására és részvételére, amelyet leginkább Csoóri Sándor felkérésére vállalt el.2 El nem hanyagolható volt ugyanakkor a Kulturális Minisztériumban Bíró Zoltán (főosztályvezető); a Magyar írószövetségben Fábián Zoltán (titkár); az írószövetség ifjúsági szervezeteként létrejött, ám évek során egyre inkább önállóságra szert tevő Fiatal írók József Attila Körében Ördögh Szilveszter (titkár); a KISZ Bács-Kiskun megyei Bizottsága részéről pedig Komáromi Attila (politikai munkatárs) segítsége és támogatása.3 A szervezőké haza és a nemzeti önismeret - a hivatalos sajtó tudósítása szerint Korszerű nemzeti önismeret - címmel hirdették meg a tanácskozást/* A témáról, a hangulatról, a résztvevők összetételéről és a tanácskozás lefolyásáról talán Szentmihályi Szabó Péter író találkozón mondott parabolája a legjellemzőbb: „Az egerek összegyűltek egy konferenciára, hogy megbeszéljék az egértudat kérdéseit. A korszerű egérismeretet felvetették történeti, morális és sok másfajta szempontból. Több egér síkra szállt a szomszéd éléskamra egereivel szemben, mások éppen az 16 ő példájukat említették dicsérően. Többen fölvetették az 1982 egérnemzet sürgető demokratizálódásának szükségszerűségét, egyes egerek pedig felmondták saját életrajzukat, s azt, hogy ők milyen jó egerek. Viszont a fiatal egerek más cincogásért könnyen elhagyják az éléskamrát, amely nevelte őket. Nacionalista, patrióta, kozmopolita és internacionalista egerek nézték egymást fásultan, időnként rájuk vetült a Macska árnyéka, aki éppen aludt, de az is lehet, hogyjóllakottan figyelte őket, és jól szórakozott. De a Macskáról senki sem beszélt, s ez így is van jól, mert a macskák nemzetségének önismeretét csak a macskáknak van joguk megvitatni, különben pedig: hamm bekaplak, fecsegő kisegér!"5 A találkozó megnyitóját Buda Ferenc költő/' a bevezető előadásokat Tordai Zádor filozófus, Szakály Ferenc történész és Huszár Tibor szociológus tartotta.7 Az előadások és a hozzászólások leggyakrabban a nemzet- és történelmi tudat aktuális kérdéseit elemezték. Számos felszólalásban hangsúlyosan jelent meg a határon túli magyarság problematikája - mind a szomszédos országok elnyomó politikája, mind a magyarországi közbeszédben való elhallgatásuk szempontjából (legátfogóbban Görömbei András irodalomtörténész fejtette ki a témát).8 Kiss Gy. Csaba előadásában a kelet-közép-európai országok példáját, a Lengyelországban, Szlovéniában és Csehszlovákiában a nemzeti összetartozás tudatának megerősítésére szolgáló kísérleteket ajánlotta a résztvevők és az illetékesek figyelmébe.9 Szó esett a fiatalok problémáiról és az országból való kivándorlásról (Veress Miklós, Kőbányai János),10 az egyre romló demográfiai helyzetről (Fekete Gyula),11 a népi-urbánus vita nem kívánatos továbbéléséről (Kulcsár Szabó
