Házi Balázs - Jónás Róbert - Nagymihály Zoltán - Rapali Vivien - Strausz Péter (szerk.): A rendszerváltás mérföldkövei (Budapest, 2020)
1989. február 10-11. Az MSZMP Központi Bizottságának ülése
1985 1986 1987 1990 Berend T. Iván (1930-) A Pesti Izraelita Hitközség gimnáziumában tanult, majd egyszerre két egyetemre is járt, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen közgazdaságtan, az Eötvös Loránd Tudományegyetemen történelem szakot végzett. 1953-tól a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem Gazdaságtörténeti Tanszékén tanársegéd, 1964-től ugyanitt egyetemi tanár. 1961-ben Kossuth-díjat kapott. 1962-65 között dékán, majd az intézmény rektora 1973-tól 1979-ig. 1972-80 között a Magyar Történelmi Társulat elnöke, 1973-ban a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1979-től rendes tagja, majd 1985-90 között az elnöke. A hatvanas években részt vett az új gazdasági mechanizmus kidolgozásában.1985-ben tagja lett a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága mellett működő Művelődéspolitikai Munkaközösségnek, egy év múlva pedig a Közgazdasági Munkaközösségnek is. A piacgazdasági átmenet levezénylésével foglalkozó Kék Szalag Munkabizottság tagja. 1987-től az Egyesült Államokbeli Kelet-Nyugati Biztonsági Tanulmányok Intézet igazgatótanácsának társelnöke. 1988-1989 között az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Németh-kormány Tanácsadó Testületének társelnöke. 1988-90 között az Magyar Tudományos Akadémia-Soros Alapítvány társelnöke. Gazdaságtörténeti tanulmányok, könyvek tucatjai fűződnek szerzőként és társszerzőként a nevéhez, munkássága középpontjában a közép-kelet-európai gazdasági övezet sajátosságai, világgazdasági kapcsolódási pontjai állnak. Több nemzetközi tudományos társaság tagja, külföldi egyetemek óraadója és díszdoktora. akkor koalíciós partnerként bevonva abba egy vagy esetleg több ellenzéki szervezetet. Erről így fogalmaznak: „A többpártrendszerre történő átmenet során az MSZMP nyíltan hirdeti, hogy társadalmunkban meghatározó szerepet kíván betölteni. Ehhez alapot ad politikai ereje, a demokratikus szocialista fejlődés képviselete, társadalmi bázisa, történelmi tapasztalata. AZ MSZMP meghatározó szerepét politika eszközökkel, mindenekelőtt programjával, meggyőzéssel, tagjai személyes munkájával, magatartásával kívánja biztosítani."2 Összegezve, az MSZMP 1989. február 10-11-ei ülése mindenképpen áttörés az állampárt, s egyben a magyar rendszerváltás történetében, mert ettől kezdve a párt tudomásul veszi, hogy előbb vagy utóbb szabad választások és többpártrendszer lesz Magyarországon. Más kérdés, hogy az MSZMP ezzel az „előrefutással" egyben arra is törekedett, hogy az átmenet élére álljon, irányítsa azt, s átmentse hatalmát a következő, demokratikus rendszerbe is. Ez utóbbi, ha nem is az itt megfogalmazott módon, de kerülő utakon meg is valósult. Fricz Tamás Jegyzetek 1 A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1989. évi jegyzőkönyvei. I. kötet. 196. 2 Rendszerváltás. Szerk. Mink András. Budapest, Osiris, 2018. 325. 107
