Szeredi Pál: A nemzetépítő demokratikus ellenállás dokumentumai 1956-1967 (Pilisszentkereszt, 2016)

Veres Péter: A népi írókról

Veres Péter: A népi írókról

(hozzászólás)

Nem a végleges és vitathatatlan tisztázás igényével mondom el most még az észrevételeimet, mert az természetszerűen csak a vita végén lehetséges - s akkor se egyedül az én dolgom - hanem csak azért, hogy én is elősegítsem ezt a végleges tisztázást.113

De éppen azért, a vita gazdagodása és az ítélkezés elérhető igazságossága érdekében szükségesnek vélem már most elöljáróban megegyezni, hogy írókról, igaz és minden tekintetben, helytálló ítéleteket csak az egész életem megismertetése és megtárgyalása adhat. Huszonöt, vagy még több kötetre terjedő életműveket nem lehet úgy elválasztani az egyes írók közéleti (politikai, irodalompolitikai, nemzetpolitikai és „szellempolitikai”) munkásságától, hogy az utóbbiakban való ítélkezés első szóra megnyugtató lehessen. Elvégre az író, akármennyit tesz-vesz, beszél és mozog is a fórumokon, az ő igazi életeleme a mű.

De szűkítsük le a problémát, mint ahogy a szóban forgó tanulmány teszi, mert valóban, ami az egész történetírás és irodalomtörténet munkája volna, azt nem lehet egy sajátságos célú, mondjuk: szellemi vádindítványszerű tanulmányban elintézni.114

Sőt a magam részéről kénytelen vagyok a hozzászólásom körét még szűkebbre vonni, mert a népi irodalomnak mozgalomként való és együttes tárgyalása azt eredményezi, hogy olyan dolgokról is van benne szó, amelyeket tényszerűen én se ismerek, mert íróilag értve akkor még a világon sem voltam. (Bartha Miklós Társaság, Szegedi Fiatalok, Új Szellemi Front, stb.) Mint tudni illene, csak 1937-re fordulóban jelent meg az első könyvecském. Addig csak a baloldali lapokban írogattam

113 Veres Péter írását a Kortárs folyóiratban tervezte megjelentetni.

114 Érdemes kiemelni, hogy Veres Péter következetesen tanulmánynak tekinti a Munka- közösség anyagát, s nem a párt álláspontjának.

89