Szeredi Pál: A nemzetépítő demokratikus ellenállás dokumentumai 1956-1967 (Pilisszentkereszt, 2016)
Tiltakozás varázsköntösben
tésével szembeni kampány. Kádár János egyik hozzászólásában vetette fel, hogy az akciókban jó volna a „legfontosabb neves emberek, tudósok, művészek, orvosok, országos hírű emberek fellépése. [...] El tudok képzelni pl. egy aláírási kampányt is, vagy közvetlenül levéllel, távirattal fordulnak az ENSZ-hez.”74 A részletek kidolgozására az Agit. Prop. Osztály kapott megbízást. Kádár javaslata alapján 1957. szeptember 4-én került sor a budapesti Sportcsarnokban arra a nagygyűlésre, ahol Fodor József olvasta fel a későbbiekben elhíresült Nyilatkozatot. 170 magyar író és költő neve hangzott el. Később, amikor Népszabadság 1957. szeptember 5-i számában, illetve szeptember 8-án az Elet és Irodalomban nyomtatásban is napvilágot látott a Nyilatkozat, már 222 támogató aláírást tüntettek fel alatta. Mind a mai napig tart a vádaskodásokkal telített vita arról, hogy valamilyen zsarolás vagy alku ált a hátterében annak, hogy ezzel a politikai nyilatkozattal közösséget vállaltak a népiek. A propagandaszervek persze hangsúlyozták, hogy szinte minden jelentős író és költő kiállt a Nyilatkozat mellett. Az kétségtelen, hogy a bebörtönzött írók érdekében a legvégső határig hajlandóak voltak elmenni a népiek, de a Nyilatkozat tartalmának elemzéséből kiderül, hogy ezekkel a mondatokkal nem a Kádár kormány politikáját ismerték el, hanem a realitást. Az évtizedek során többen, többféleképpen emlékeztek vissza az aláírások megszerzésére. Voltak akiket kényszerítettek, zsaroltak, s bizonyára sokan olyanok, akik nem is tudtak róla, hogy nevüket szerepeltették az aláírók között. Dokumentumkötetünkbe azért illesztettük bele, hogy világossá tegyük, ez a Nyilatkozat nem elfogadás, hanem segélykiáltás. Érdemes a szöveget indulat és előítélet mentesen újraolvasni. Számtalan olyan kitétel, utalás szerepel benne, amely a nemzeti törekvések alapján vállalható, s az sem elhanyagolható, hogy várható volt a Nyilatkozat nemzetközi megjelentetése, azaz lehetőség nyílott arra, hogy ezek a mondatok kijussanak a világba. Tudni lehet, hogy a népiekre hatalmas nyomás nehezedett a Nyilatkozat melletti kiállásuk érdekében. Tamási Áron zsebnaptárának bejegyzései alapján tudható, augusztus 28-án Kádárnál jártak, 31-én a Rózsadomb étteremben arról győzködték Bölönit, Godát és 74 MSZMP Titkárság 1957. augusztus 9-i ülése. MOL-M-KS 288. f. 7/11. ő. e. 20. o. 62