Szeredi Pál: A nemzetépítő demokratikus ellenállás dokumentumai 1956-1967 (Pilisszentkereszt, 2016)

Feljegyzés az október 23-án kirobbant magyar forradalomról és következményeiről

kínzásáról és meggyilkolásáról, ártatlan emberek fogságban tartásáról. Hivatalos kormánynyilatkozatok ismerték el Péter Gábor, Farkas Mihály és fia, Farkas Vladimír sorozatos törvénysértéseit. Az ártatlanul kivégzett Rajk Lászlót és társait tüntető pompával újra eltemették. Mindez igazolta a tömegek előtt az ÁVH és a Rákosi- Gerő klikk bűneit. Végül - a forradalom alatt, október 25-e után - maga Nagy Imre jelentette be az AVH feloszlatását, hogy a tömeg felkorbácsolt indulatait lecsönde- sítse.14

A forradalom menete hazánkban október 23. és november 4. között kettévált. Az ország népét, életszínvonalának alacsonysága, politikai jogainak erőszakos korlátozottsága, függetlenségének és szuverenitásának hiányérzése folytán egyre fokozódó elégedetlenség öntötte el. A magyar nép cselekedeteket kívánt, és az idejében jelentkező cselekedetek bizonnyal megnyugtatták volna. A kormány forradalmisága azonban kétségtelenül a népi forradalmiság után kullogott. A tömeghangulat nyomása következtében beállott újabb és újabb párt- és kormányváltozások azt a hitet táplálták a népben, hogy jó úton jár, s magatartásával végre is kivívja jogos követeléseit. A nép kívánságai forradalmi kívánságok voltak, és a népnek nem volt tudomása lappangó ellenforradalmi erőkről. A forradalom első korszakában két réteg figyelte dermedten a forradalom tényét. Az egyik Rákosi és Gerő hibás politikájának szek- táns csoportja volt, a másik pedig a Horthy-korszakból megmaradt deklasszált és megfogyatkozott reakciós réteg. Az úri Magyarország és a burzsoázia maradéka semmi részt sem vállalt a forradalom kockázatából. A forradalomnak ebben a korszakában Kádár János, az MDP első titkára szükségesnek tartotta az MDP feloszla14 1956 márciusában az MDP KV vizsgálatot indított Farkas Mihály ellen, júniusban a törvénysértésekben játszott szerepe miatt kizárták a pártból, és hadseregtábornokból honvéddé fokozták le. 1956. október 13-ától fiával, Vladimírral együtt letartóztatásban volt. A börtönben szigorú őrizet alatt tartották, katonai fogolyként kezelték. Október 23-a után főváros szerte elterjedt - az a tévesnek bizonyult hír -, hogy az ÁVH-sok meggyilkolták, nehogy' majdani vallomásával másokat is bíróság elé juttasson. A felkelés napjai alatt a börtönben húzódott meg fiával együtt. Novemberben a szovjetek Rákosihoz hasonlóan neki is felajánlották, hogy hagyja el Magyarországot, ő azonban elutasította az emigrálás lehetőségét.

21