Szeredi Pál: A nemzetépítő demokratikus ellenállás dokumentumai 1956-1967 (Pilisszentkereszt, 2016)
Kovács Imre: A megoldás: kompromisszum
különbözik a miénktől, az orosz gondolkodás, amely a nemzetközi kommunizmust és a szovjet imperializmust szülte, nem azonos a nyugati gondolkodással, s ha meg akarjuk érteni, megnyilatkozásai rendszerében kell megkísérelnünk. Kelet-Európa, gyorsított bolsevizálásában a legfőbb szempont kétségtelenül honvédelmi volt; Sztálin fordított cordon sanitaire-t,201 afféle modem gyepűt tervezett meglepetésszerű nyugati támadások ellen. Az atomhadászat korában ez a meggondolás elesik, bár a szovjet hadvezetés nem ejtette el teljesen a konvencionális stratégiát és ragaszkodik minden földrajzi pozícióhoz, amelynek katonai értéke van. Az engedményeket viszont két presztízs-szempont motiválja, az egyik politikai: a szabad választás azonnal kimutatná a kommunisták gyengeségét, tehát ellenzik; a másik gazdasági: ragaszkodnak a szocialista termeléshez, strukturális, változtatásokba nem mennek bele. A magyar forradalom két feltételt teljesített. (1) Semlegesnek deklarálta az országot, amivel a „katonai ugródeszka” veszélyét megszüntette. (2) A gazdasági szocializmust meg akarta tartani, természetesen bizonyos korrekciókkal, mint például a szabad kezdeményezés kisebb üzemek és vállalatok alakítására: a szocialista nagyüzemeket munkástanácsok igazgatása alá kívánta helyezni. Ebben a programban a Kreml nem láthatott antiszovjet, vagy antikommunista tendenciákat vagy presztízs- veszteséget, hiszen Lengyelországban és Jugoszláviában a kommunizmus karakteréhez tartozik mindkét engedmény. Felelős hazai körök, az egész úgynevezett harmadik utas Magyarország és az emigráció józan elemei, a forradalmi program következetes képviselői, ma is vallják és vállalják ezeket az elveket. A kompromisszum a szabadságjogok és a parlamentáris demokrácia kérdésében a legnehezebb. Sem a magyarság otthon, sem mi, idekint az emigrációban, nem adhatjuk fel a szabad élet legfontosabb biztosítékait, a demokratikus intézményeket és a parlamentáris kormányzást. Lehet-e ebben a kérdésben egyezkednünk? Véleményem szerint, igen! A magyar nép sokat tanult a forradalomból, főleg pedig a szabadságharc leveréséből. Megtanulta, hogy országa hol fekszik, mik az erőviszonyok körülötte és a nemzetközi politikában, és elsősorban azt, hogy a maximalista frázisok mit érnek. A maroknyi megijedt kommunista párt és az ugyancsak maroknyi 201 Cordon sanitaire=biztonsági övezet 142
