Szeredi Pál: A Parasztpárt két évtizede. A Nemzeti Parasztpárt két évtizede 1939-1960 (Pilisszentkereszt, 2014)

A pártalapítás előkészítése

literatori jellege legyen. Kitartott a parasztság polgárosodásának nyugat- és észak-európai modellje mellett, az autonóm parasztpolitika híve maradt. Erdei Ferenc a parasztmozgalom egész ;úlyát akarta politikai mederbe terelni, konkrét szervezeti keretet adni a teljes mozgalom számára. A pártalapítás támogatásáról Kovácsnak sikerült meggyőznie Szabó Pált, Farkas Ferencet, s részben Nánási Lászlót, illetve - ahogyan Erdei Ferenc fogalmazott — „a törzsgárdából a kifejezet­ten jobboldaliakat.” A baloldalról, Verestől, Darvastól nem kapott támogatást, a kommunistabarát kapcsolatai is a pártalapítás ellen voltak, mert féltek, hogy az még jobban megosztaná az ellenzéki pártokat. Ugyanakkor a Szabad Szóban megjelenő írások hatására és Kovács Imre szer­vező tevékenysége nyomán egyre inkább átjárta a parasztság politikailag aktív elemeit a türelmetlenség, hogy mikor lesz már önálló a parasztmozgalom. A pártalapítás szándéka 1939 márciusában új lendületet vett. H. Szabó Imre a Ma­kói Független Újság főszerkesztője március 5-áre szervezte meg a Szabad Szó makói irodalmi délutánját, amelyen Kovács Imre, Szabó Pál, Erdei Ferenc és Féja Géza vett részt. A makói Korona szálló nagytermét a délután 3 órakor kez­dődő találkozóra zsúfolásig megtöltő közönség előtt dr. Csorba János (1945-ben ő lesz Budapest első polgármestere) köszöntötte a Szabad Szó szerkesztőit, majd Kovács Imre a magyar parasztmozgalmak harcát foglalta össze, Dózsától kezdő­dően a népi mozgalom célkitűzéséig. Szabó Pál, mint a Kelet Népe és a Szabad Szó szerkesztője, a lapok kulturális és társadalmi céljairól, Erdei Ferenc a népi irodalomról, Féja Géza pedig a népi gondolat társadalompolitikai, gazdasági és kulturális jelentőségéről beszélt. Hangsúlyozta, ha a nép feladja a szabadságesz­ményét, akkor az 1848 előtti állapotba süllyed vissza. A gazdasági függetlenség mellett a politikai fuggetlenég megszerzését is ugyanolyan fontosnak tekintette, „— nem a feudális nagybirtokrendszer, hanem a korszerűen felszerelt kisbirtok bizto­sítja az ország függetlenségét, mert több irányban tud piacot teremteni számunkra és megszabadít attól a veszedelemtől, hogy egy nagyhatalom gyarmata legyünk. '*i‘ Féja Géza: Zászlóbontás Makón. Szabad Szó, 1939. március 12. 3. o. 89

Next

/
Thumbnails
Contents