Szeredi Pál: A Parasztpárt két évtizede. A Nemzeti Parasztpárt két évtizede 1939-1960 (Pilisszentkereszt, 2014)
A pártalapítás előkészítése
ni, hanem a magyar parasztság gazdasági, szellemi és társadalmi megszervezését akarják. ’*2 Az összejövetelen Kovács Imre olvasta fel a Szabad Szó tízparancsolatát, amely tulajdonképpen a lap koncepciójának, politikai irányvonalának volt tekinthető. A programpontok jelentősen eltértek a Márciusi Front 12 pontjától. Legelőször a nemzeti függetlenség kérdését vetették fel, mint legaktuálisabb politikai kérdést. Szerepelt benne a ,Dolgozz az osztálynélküli társadalomért”, s a „Harcolj a parlamenti népképviseletért'’ elszó is. Összességében inkább visszalépés volt a Front programjához képest, kevésbé volt konkrét és cselekvő. A találkozót megelőző lapszámokban Veres Péter több írásban foglalkozott a munkás-paraszt szövetkezés kérdésével, de végül ez az elképzelés nem került be a programpontok közé. Abban a lapszámban, melyben a vacsoráról szóló beszámoló szerepelt, megjelent Eckhard Tibor földreform javaslata is, egyértelművé téve, hogy a politikai képviseletet a Kisgazdapárt biztosítja a lap törekvései mögött. Kovács Imre saját párt alapítására vonatkozó javaslata kisebbségben maradt, ő pedig elfogadta a többségi döntést, s nem erőltette az önállósodást. A Szabad Szóban megjelent beszámoló alapján azt lehet feltételezni, hogy a többségi döntés szerint egy gazdasági-kulturális szervezetet hoznak létre, s a szervezkedést ennek keretében végzik. Az egységes, az egész parasztságot átfogó politikai képviseletet egy kisgazdapárti vezetésű nemzeti parasztpolitikában vélték megvalósítani. ,A magyar földműves nép mindig józamd gondolkodott és hű volt hazájához. Itt az ideje, hogy megnyíljék előtte a politikai élet. Itt az ideje, hogy a magyar politika elsősorban a földműves népnek, az ország legnagyobb és legmagyarabb társadalmi kérdéseit oldja meg. Ezt akarjuk. Sem kevesebbet, sem többet. ” A Szabad Szó február 5-ei vezércikke félreérthetetlenül utalt arra, hogy az összejövetelen megegyezés született arról, legyenek politikai szószólói a parasztságnak, s a Szabad Szó saját szerepét a parasztság politikai műveltségének fejlesztésében és kibővítésében határozta meg. Figyelmet érdemel ugyanakkor Szabó Pál vezércikke ugyanebben a lapszámban, mely megkísérelte értelmezni a kisgazdák és a nincstelenek összefogásának 82 Az este. Szabad Szó, 1939. február 5. 2. o. 85
