Szeredi Pál: A Parasztpárt két évtizede. A Nemzeti Parasztpárt két évtizede 1939-1960 (Pilisszentkereszt, 2014)

A pártalapítás előkészítése

szükségszerűségét, de meghagyta a kiskaput egy esedegesen újonnan szerveződő politikai formáció előtt. ,A parasztság egymásközótti széthúzása, a kisgazda és a nincstelen föld­munkás közötti különbség csak látszólagos. Se gazdasági, se szellemi kü­lönbséget nem jelent. A kisgazda éppen úgy kínlódik a maga kis földjén, adósságokkal küzd, sok esetben többet kínlódik, bajlódik, mint a föld­munkás, de bárhogy is van, lényegében ugyanaz a sorsa, mint amannak. A valóság az, hogy éppen a kisgazdaréteg harcol olyan politikai arcvona­lon, amely a fóldnélküliek táborát kisgazda sorba akarja emelni. De mindezeken túl egyik sem vívhatja meg a másik nélkül a maga harcát. Éppen ezért a tizenkettedik órában feltétlenül szükség van egy olyan nagy paraszti egyesületre, szervezetre, amely a látszólagos ellentétet ki­egyenlíti, és nagyobb, más társadalmi erőkkel szemben egységesen felvo­nultatja. ,y3 A sikeres összejövetelt követő napon a Szabad Szó szerkesztőségében a lap is­mertségének növelésére és a szervezési munkák koordinálására egy Hetes Bizott­ságot választottak. A kvázi szerkesztőbizottság tagjai lettek: Bíró Imre Boldizsár, Féja Géza, Kovács Béla, Kovács Imre, Nagy Ferenc, Nánási László, Szabó Pál. A parasztképviselet összefonódott a kisgazdapárti politikával, ám érdemes felfi­gyelni a bizottság összetételében arra a tényre, hogy a volt Márciusi Front vezetői közül csak Féja és Kovács tagja, többségében kisgazda politikusok alkotják. Ha hozzátesszük, hogy Féja is inkább a kisgazdákhoz húzott, Szabó Pál egyik alel- nöke volt a Kisgazdapártnak, akkor nyilvánvalóvá válik, hogy Kovács elképzelése a Szabad Szó vezetésében törpe kisebbséget alkotott. A későbbi Nemzeti Pa­rasztpárt alapítói közül ebben a bizottságban csak Szabó, Nánási és Kovács vett részt. A vacsora sikerén felbuzdulva kulturális és gazdasági területen is megindult a szervezkedés. 1939. február 21-én a szerkesztőségben megalakították a Falu­könyvtár szövetkezetét, melynek feladata a falvak olvasnivalóval történő ellátása 83 Szabó Pál: A parasztság helye a magyar társadalomban. Szabad Szó, 1939. február 5. 2. o. 86

Next

/
Thumbnails
Contents