Szeredi Pál: A Parasztpárt két évtizede. A Nemzeti Parasztpárt két évtizede 1939-1960 (Pilisszentkereszt, 2014)

Névmutató

ispánja volt. 1944-aen a Gestapo letartóztatta, de fogságából megszökött. 1947-ben börtönbe zárták, majd internálták. 1953-ban hagyhatta el az internálótábort, munkásként helyezkedett el. 1956-ban a Német Szövetségi Köztársaságban telepedett le.

GYÖNGYÖSI JÁNOS (Berki, 1893. május 3.-Budapest, 1951. október 29.) politikus, külügyminiszter. 1944 szeptemberében a letartóztatástól tartva bujkálni kényszerült, majd október 11.-én Békéscsabán újraindította lapját, az Alföldi Népújságot, amelyben üdvözölte a szovjet Vörös Hadsereget. Jó kapcsolatokat épített ki a szovjet katonai hatóságokkal. Az 1944. december 22-én megalakult az Ideiglenes Nemzeti Kormány, külügyminisztere lett. 1945 második felétől kezdve a nyugati hatalmak felé is tájékozódni próbált és egyre inkább támaszkodott a Külügyminisztérium nyugatbarát főtisztviselőire és diplomatáira. 1947. február 10-én a párizsi békeszerződést ő írta alá. Eltávolítására Nagy Ferenc lemondásra és emigrációba kényszerítése után, 1947. május 31-én került sor. Sértődés nélkül és talán megkönnyebbülten vonult vissza.

GyÖRFFY ISTVÁN (Karcag, 1884. február ll.-Budapest, 1939.október 3.) néprajzkutató, egyetemi tanár. 1934-től a néprajz első nyilvános rendes tanára a budapesti egyetemen. 1938-tól a Táj- és Népkutató Központ vezetője lett. O volt a budapesti egyetemen a magyar néprajz első professzora, a tudomány egyik hazai megteremtője.

H. SZABÓ Imre (Makó, 1988. november 20.-Makó 1968. január 23.) újságíró. Az 1930-as évek közepétől a makói népfrontmozgalom egyik szervezője. Erdei Ferenc javaslatára 1937. február 28-án megszervezte a népi írók makói irodalmi estjét. A Márciusi Front programját a Korona nagytermében rendezett ünnepségen ismertették először. Kezdeményezője volt az 1939. június 29-én Makóra összehívott találkozónak, melyen a Parasztpárt megalakult.

HeGYESI JÁNOS (Füzesgyarmat, 1899. október 18.-Füzesgyarmat, 1992. március 14.) gazdálkodó, költő, politikus. A Szabad Szobán közölte első költeményeit, írásait. Az Ideiglenes Nemzetgyűlés alakulásakor ő volt a Nemzeti Parasztpárt szónoka. 1945 után pártigazgató, országgyűlési képviselő lett. 1945 őszétől 1949 májusáig az Országgyűlés jegyzője volt. 1949-1973 között önkéntes száműzetésbe vonult, írásait nem adta közre.

ILLYÉS Gyula (Sárszentlőrinc-Felsőrácegrespuszta, 1902. november 2.-Budapest, 1983. április 15.) költő, író. 1933-tól a népi írók mozgalmának egyik vezető személyisége. 1937-ben a Márciusi Front egyik alapítója. 1937-től a Nyugat társszerkesztője, annak megszűnte után a Magyar Csillag szerkesztője. 1945 tavaszától részt vett a

437